2016

2016. december 30.

A Kutatócsoport 2015/2016-os pályázati munkaévének MTA-értékelése

Iktatószám: 5268/8/2016/KP
 
 
 
Tusor Péter kutatócsoport-vezető részére
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport
 
Tisztelt Lendület Kutatócsoport-vezető!
 
A Lendület program hosszú távú fenntarthatósága és a kiválósági alapelvek folyamatos és következetes érvényesítése céljából bevezetett beszámolási rendben elvégezték az Ön által vezetett Lendület kutatócsoport éves beszámolójának értékelését. A beszámolót két anonim bíráló véleményezte, majd az AKT tudományterületi szakbizottsága – a beszámoló és a vélemények alapján – javaslatot tett a kutatócsoport tevékenységének minősítését illetően.
A Lendület kiválósági pályázati modellben a teljesítmény értékelésénél „kiváló” minősítést csak olyan kutatócsoport kaphat, amelynek teljesítménye magasan kiemelkedik az MTA kutatóhálózati átlagból, és amelynek eredményeit az anonim bírálók többsége kiválóra értékelte. „Jó” minősítést olyan kutatócsoport kaphat, amelynek eredményei elérik a Lendület-kutatócsoportoktól elvárható (az MTA kutatóhálózati átlagból kiemelkedő) szintet. Az akadémiai átlagnak megfelelő szinten teljesítő kutatócsoport a Lendület program szempontjából „megfelelő”-nek számít. Az akadémiai kutatóhálózat teljesítményátlaga alatti Lendület-kutatócsoportnak a „nem eredményes” minősítéssel kell szembenéznie.
Az Ön által vezetett Lendület-kutatócsoport tevékenységéről készült anonim véleményeket már kézhez kapta. Az AKT tudományterületi szakbizottsága áttekintette beszámolóját és a beszámolóról készített anonim értékeléseket, melyek alapján kutatócsoportja munkáját „kiváló” színvonalúnak értékelte, így a kutatócsoport további támogatása javasolt.
További eredményes kutatómunkát kívánok!
 
Lovász László elnök úr megbízásából
Üdvözlettel:
 
Bereczky Áron
főosztályvezető
MTA Titkársága Kutatási Pályázatok Főosztálya

2016. december 16.

Római riport

Interjú a Vatikáni Rádióban a Deutsches Historisches Institut in Rom nunciatúratörténeti konferenciájáról, a Kutatócsoport távlatos terveiről, remélt lehetőségeiről.

2016. december 15.

Fraknói-díj, 2016

2016. december 12-én adta át Balogh Zoltán miniszter Eötvös József, Zichy János, Klebelsberg Kuno minisztériumában az idei Fraknói-díjakat. A három kitüntetés egyike a – Fraknói Vilmos római tudományos örökségét felvállaló – Kutatócsoport összes főállású és szerződéses munkatársának ötéves teljesítményét ismeri el. Az oklevél megszövegezése ezt mutatja. A Fraknói-díj közvetve az egész Lendület-programnak szól.

 

Kormany.hu
Magyar Kurír
Origo.hu
Híradó (30.00-nál)

2016. december 6.

Deutsches Historisches Institut in Rom – Konferencia-előadás

A Római Német Történeti Intézet felkérésére tartottunk előadást a 2016. december 5–6-án megrendezett nemzetközi konferencián. Címe: Der Papst und der Krieg. Kuriale Diplomatie am Kaiserhof 1628–1635. Die jüngsten Publikationen der 4. Abteilung der Nuntiaturberichte aus Deutschland: Eine Bilanz (Il papa e la guerra Diplomazia curiale alla corte imperiale 1628–1635. Le pubblicazioni recenti della 4° sezione delle "Nuntiaturberichte aus Deutschland": Un bilancio). A konferencia a bécsi nunciatúra és a római Kúria (meghatározóan a pápai Államtitkárság és a Propaganda Fide Kongregáció) 1630–1635 közötti diplomáciai és egyházkormányzati levelezésanyagát dolgozta fel. A titkosított és nyílt dokumentumokat Rotraud Becker publikálta négy hatalmas kötetben 2004 és 2016 között. A német, osztrák, olasz, francia, spanyol, cseh és magyar résztvevők geopolitikai és -stratégiai, egyházkormányzati és -politikai szempontok alapján elemezték, mutatták be a kora újkori európai történelem elsőrendű forrásit. Szó esett a Nuntiaturberichte folytatásának – a nemzetközi historiográfia e csúcsteljesítményének – fontosságáról. A konferencia tetőpontja Wofgang Reinhard hétfő esti Abendvortragja volt, melyben a vatikáni, pápaságtörténeti kutatások távlatait vázolta fel.

 

Program
Képek
Textus

2016. november 29.

Előadás az MTA Irodalomtudományi Intézetben

A kora újkori történeti kutatás már nem olyan egységes, mint a medievisztika. A későbbi korok vizsgálatához viszonyítva azonban még erős és kölcsönös interdiszciplinaritás jellemzi. Kiváltképpen az egyház-, művelődés- és irodalomtörténet területén, köszönhetően a sokszor közös szereplőknek, forrásoknak és lelőhelyeknek. Ez a magyarázata az MTA ITI Klaniczy Tibor által alapított ReBaKuCs-ban 2016. november 29-én tartott előadásunknak („A gömöri alispán és az ungvári fiskális. Megoldott problémák a költő Gyöngyösi István életrajzában”?). A 17. századra irányuló átfogó levéltári kutatásainknak köszönhetően előkerült források alapján tisztáztuk Gyöngyösi identitását, leválasztva személyéről a Nagy Iván és Badics Ferenc által ráöltött ungi névrokonát. Az előadást a Jankovics Józseffel és Nyerges Judittal közösen végzett Gyöngyösi-levelezés- és iratkiadási projekt tette lehetővé.
 
Meghívó
ReBaKuCs_Fb
pek
 
 

2016. november 28.

Gregoriana-professzor a Pázmányon

A Kutatócsoport meghívására érkezetett Budapestre és tartott előadást a PPKE BTK-n Roberto Regoli, az Universitas Pontificia Gregoriana professzora, a rangos pápaságtörténeti folyóirat, az Archivum Historiae Pontificiae főszerkesztője. Az előadás témája – a pápai Gergely Egyetem bemutatását követően – az I. Vatikáni Zsinat volt. 
Gulyás Kristóf I. éves hallgató beszámolója – Espán Ákos I. éves hallgató tudósítása a Magyar Kurírban
 
Képek
MP4

2016. november 17.

Lendület-program a bölcsészettudományokban

A Lendület-program a bölcsészettudományokban címmel rendezett az MTA II. osztálya műhelykonferenciát és kerekasztal-beszélgetést. Felszólalásunk középpontjában a vatikáni magyar történeti kutatások MTA-kötődései álltak, kezdve az alapító Fraknói Vilmostól az MTA Római Történeti Intézeti Bizottságáig, mely 1949-ig, a kommunista hatalomátvételig működött. Fraknói nemcsak akadémikus és az MTA főtitkára majd másodelnöke volt, hanem az MTA II. Osztályának titkára (1873–1879), a Történettudományi Bizottsága előadója (1875–1880) és vatikáni kutatásai fénykorában elnöke (1886–1895).
Program
pek

2016. november 12.

Interjú – MTV MA DÉLUTÁN

Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár igazgatója, a Kutatócsoport doktorjelöltje a Szent Márton-évről adott interjút az MTV-n  (17.00-tól).

2016. október 21.

Tudományos konferencia és megemlékezés Gyulafehérváron

Erdély római katolikus főpásztorainak 1716. évi visszatéréséről emlékeztek meg 2016. október 20–21-én a gyulafehérvári várban. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara és a Seminarium Incarnatae Sapientiae által szervezett rendezvény tudományos programjának előkészítésébe a Kutatócsoport is bekapcsolódott. Előadásokat tartott Kruppa Tamás (Báthory András és az erdélyi katolikusokA katolikus megújulás ügye és a jezsuita rend Erdélyben a Báthory-korszakban), Szirtes Zsófia (Felekezeti viszonyok és rendi politika a 17. század végi Erdélyben) és Tusor Péter (A Pázmány-utód Lippay György erdélyi [egyház]politikája).
 
Az erdélyi püspökség 1556. évi szekularizációját követően folyamatosan rezideáló megyésfőpásztor 1716-ban térhetett vissza az ősi székhelyre, Gyulafehérvárra. A karcfalvi születésű Mártonffy György (1666–1721), korábbi nagyszombati városplébános megérkezése új korszakot nyitott az egyházmegye történetében.  1556-tól a püspökség javai, épületei fejedelmi tulajdonban voltak. A gyulafehérvári püspöki palota szolgált uralkodói székhelyül János Zsigmondtól II. Apafi Mihályig. A másfél évszázad során számos kísérlet történt a de iure soha meg nem szűnő püspökség működésének helyreállítására, a főpásztort nélkülöző erdélyi katolicizmus megsegítésére. A Habsburg-uralkodók által kinevezett püspökök azonban nem léphettek a Fejedelemség területére, vagy rövidesen el kellett azt hagyniuk. Az 1716-os esztendő az erdélyi egyházmegye újjászületése.
 
Az újrakezdést már 1916-ban méltó módon ünnepelték meg gróf Majláth Gusztáv Károly főpásztorsága alatt. A mostani trecentenárium ünnepi megemlékezés liturgikus eseményei: főpapi koncelebrációs szentmise, a székesegyházban ünnepi vesperás mellett nagyszabású tudományos szimpózium idézte fel a száműzetés és a visszatérés korszakát. A „Catholice reformare. A katolikus egyház a fejedelemség korában” címmel megrendezett kétnapos ülésszakon történész, művészettörténész előadók foglalták össze, gazdagították új szempontokkal, adatokkal Erdély kora újkori egyháztörténetét. Szó esett a Báthory-korszak nagyszabású terveiről, a protestáns fejedelmek katolizálásának vissza-visszatérő ideájáról, a fel nem szentelt, a Királyságban élő „választott püspökök” problémájáról és az Erdélyben 1668–1677 között titkos missziós püspökként működő ferences Damokos Kázmérról. Külön előadások mutatták be a váradi és csanádi egyházmegye partiumi területeinek sajátos viszonyait, utóbbiakat maga Martin Roos temesvári püspök tekintette át. A Gyulafehérvárra visszatérés időszakát az Illyés András kinevezése kapcsán 1696-ban egy alkalomra megszülető katolikus erdélyi fejedelmi főkegyúri jog, a szebeni Gubernium egyházi rendelkezéseinek elemzése idézte fel. Az újratelepülés viszonyait és távlatait Erdély 18. századi főpásztorainak a vatikáni levéltárban őrzött kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvei szemléltették. A konferencia külön színfoltja volt a gyulafehérvári székesegyház kora újkori átalakításainak, változásainak ismertetése előadás, majd helyszíni vezetés keretében. A kétnapos ülésszakot megnyitó Jakubinyi György érsekkel és Tamás József segédpüspökkel az élen az összes előadást érdeklődő világiak, kispapok, papok népes serege hallgatta végig.
 
A színvonalas kulturális programokkal, fogadásokkal kiegészülő konferencia részletes programja, ismertetése: itt. Az előadások videó felvételei, a jubileumi rendezvény képanyaga: itt. (Vö. MK)
 
Program
Képek

2016. október 14.

Jezsuita jelenlét Győrben – Konferencia

A Loyolai Szent Ignác bencés templom felszentelésének 375. évfordulója alkalmából történeti, művészettörténeti konferenciát rendezett a győri Szent Mór Bencés perjelség. A tudományos ülésszak előkészítésében a perjelség felkérésére a Kutatócsoport is közreműködött.
Program

2016. szeptember 28.

Pázmány – 400

2016. szeptember 28-án volt Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezésének 400. évfordulója. Cikk az mta.hu-n és interjú(részletek) a Kossuth Rádióban, valamint az Inforádió Szigma c. műsorában (6.40-től).

2016. szeptember 17.

Előadás a berlini Humboldt Egyetemen

A Humboldt-Universität zu Berlin bölcsészeti fakultásának központi épülete adott helyt az egyetem egyik középkori tanszéke (Lehrstuhl Mittelalterliche Geschichte II) és a Zsinattörténeti Társaság  (Gesellschaft für Konziliengeschichtsforschung) által 2016. szeptember 15. és 17. között megrendezett “Zsinat és béke” c. konferenciának (Tagung KONZIL UND FRIEDEN Berlin, 15. – 17. September 2016). A nemzetközi szimpóziumon a vatikáni apostoli könyvtárban végzett kutatásaink egyik eredményét ismertettük Die ungarische Nationalsynode im Jahre 1638. Konflikte und Lösungen zwischen Prälaten und Adel címmel. A többek között amerikai, angol, spanyol, olasz, osztrák és német előadókat megszólaltató konferencia a Humboldt Egyetem máig érvényes alapítási célja: az oktatás és a kutatás egységének megteremtése szellemében került megrendezésre.
 
Plakát; Program; Abendvortrag
ppt
Képek

2016. szeptember 1.

Interjú – MTV MA ESTE

 MTV MA ESTE – Interjú (10.00-tól)
 

2016. augusztus 25.

Előadás Veszprémben

A 2013-ban újjáalakított Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága azt a célt tűzte ki, hogy az alapkutatások előmozdításával és ezek eredményének ismertetésével, publikálásával előkészítse a veszprémi egyházmegye – majd 1993-tól főegyházmegye – monográfiájának megírását. Ennek érdekében évről évre konferenciákat szerveznek a Veszprémi Főegyházmegye, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár támogatásával, melyek sorában immár harmadik volt az augusztus 24–25-én a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megtartott „Impavide inter ruinas”. A veszprémi egyházmegye 1945–1972 között című egyháztörténeti konferencia. Ezen a Kutatócsoport tudományos munkatársa Tóth Krisztina Naplótöredékek Klempa Sándor Károly hagyatékából címmel adott elő. Az előadását megtisztelte jelenlétével és érdeklődésével Fazekas Zoltán Márton OPraem. csornai premontrei apát is.
 
Tóth Krisztina témaválasztását az indokolta, hogy 2011-ben a II. Vatikáni Zsinaton résztvevő magyar zsinati atyák magyarországi hagyatékának kutatása keretében a Veszprémi Érseki Levéltárban végzett kutatómunkája során Klempa Sándor Károly hagyatékában 1957–1962-ből ismeretlen naplórészletekre bukkant. Ezekből az ordinárius zsinatról alkotott képét ugyan nem ismerhetjük meg, azonban értékes adalékokkal szolgálnak a veszprémi egyházmegye történetéhez. Tóth előadásában először stílusukról és elkészítésük céljáról beszélt, majd tartalmukat elemezte részletesen. Kifejtette, hogy egyrészt kirajzolódik belőlük az egyházmegyében az egyházkormányzat gyakorlata, a helynöknek, majd apostoli kormányzónak az egyházügyi főelőadóval és a papsággal ápolt kapcsolata, az általa végzett lelkipásztori munka, szívbetegsége, a templomok restaurálására, kultúra felkarolására tett erőfeszítései és az egyházmegye napi történései. Másrészt találunk benne olyan eseményekről is feljegyzéseket, amelyek az egyházmegyén túlívelnek (itt a Központi Szemináriumból elbocsátott kispapok ügyét, püspökkari értekezleteket, a békemozgalom tízéves jubileumának parlamenti megünneplését említette). Ezeket részletezte és mutatta be az előadó Klempa Sándor Károly „szemüvegén” keresztül.
 
Program
p ek

2016. augusztus 23.

A Kutatócsoport szimpóziuma a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus első munkanapján, 2016. augusztus 23-án a Pécsi Tudományegyetem patinás Vargha Demján Konferenciaterme adott helyt a 21. századi vatikáni magyar történeti kutatások nagyszabású seregszemléjének. A Kongresszus egyik legtöbb előadást felvonultató szimpóziuma a középkortól a 20. századig tárgyalt magyar szempontból meghatározó római fondokra alapozott kutatási eredményeket. Szervezői Fedeles Tamás és Tusor Péter voltak. Az üléselnöki teendőket Msgr. Török József, a PPKE HTK egyháztörténész professszora, a Kutatócsoport szenior kutatója és tanácsadója látta el. A délelőtti szekciók előadói középkori, illetve kora újkori, a délutáni szekciók előadói újkori és jelenkori témákat vizsgáltak.
 
A szimpóziumot Tusor Péter nyitotta meg, aki bevezetőjében kifejtette, hogy a hungarológiai kongresszus keretében történő előadás a római magyar kutatások intézményesülésének fontos lépcsője, egyben egyfajta programterv az elkövetkezendő fél évtizedre.
 
Az első szekció első előadója Maléth Ágnes előadásában a szentszéki–magyar kapcsolatokról beszélt I. Károly idején. Sorra vette a téma vatikáni forrásbázisát, az ez alapján érdeklődésre számot tartó témaköröket, kiemelve közülük a 14. század 1. felében alkalmazott beneficiális politikát, melyről eddigi kutatási alapján táblázatokkal és diagramokkal gazdagon adatolt képet vázolt fel. A következő előadó, Fedeles Tamás az Apostoli Kamara 14. századi magyarországi kollektorainak infrastruktúráját és körülményeit ismertette; az adószedés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá viszontagságaikat, későbbi hivatali egyházi karrierjüket tárgyalta. Többek között rámutatott, hogy a kollektorok 2/3-a külföldi, döntő többségében francia és olasz származású volt, míg a subkollektorokat a helyi egyháziak közül nevezték ki. Szovák Kornél időben némileg előrelépve, 1405-től 1484-ig három pápa pontifikátusa idején (II. Pius, II. Pál és IV. Sixtus) beérkező szupplikációk közül a török veszélyre hivatkozókra összpontosította figyelmét. Több olyan példát hozott, melyben a szupplikáció jóváhagyásának feltétele a végekre irányított anyagi vagy emberi erőfeszítés volt. Nemes Gábor vizsgálódását a 15–16. századi Rómában tartózkodó győregyházmegyeiekre szűkítette, sorra véve a tartósan és az alkalmilag (zarándoklat, követség, vezeklés, hivatali ügyintézés, egyetem, stb.) ott időző laikusokat és klerikusokat. A szekció utolsó előadásában Lakatos Bálint egy érdekes forrást, a pápai udvar 1504. évi követi precedencia-listáját elemezte, összevetve és időrendbe rendezve a lista öt változatát, kiemelve a magyar király helyét ezeken. A rangvitákat és kezelésüket – köztük a két magyar vonatkozásút (1487. február 2-án a skót követtel, 1494. február 2-án a nápolyi követtel) – táblázatban ismertette.
 
A második szekció előadásainak nagy része egy-egy konkrét újkori személyiséget, annak látásmódját, munkásságát vagy hivatali idejét vizsgálta. Kanász Viktor Fráter György perének vatikáni forrásait tanulmányozva rámutatott arra a tényre, hogy olykor a már feldolgozottnak vélt anyagok is rejthetnek értékes magyar vonatkozásokat. Egyrészt, mivel nem feltétlenül ismerték a kutatók a teljes rendelkezésre álló forrásanyagot, másrészt csak a fontosnak vélt részeket kivonatolták.  Kruppa Tamás Giovanni Argenti jezsuita páter és Bocskai között kibontakozó vallási és politikai természetű polémiát ismertette, melyről a források egyoldalúan a jezsuita szemszögből számolnak be. Kisvarga Gábor a néhai teológiaprofesszor Galla Ferenc kéziratos monográfiája kiadási előkészületeinek kihívásait ismertette. Az 1970-es években elkészült kézirat a hódoltsági missziószervezés összes aspektusát áttekinti, a benne szereplő adatok Tóth István György és Molnár Antal kutatásaival részben átfedésben vannak, részben időhatáraiban jelentősen túl is lép rajtuk. Mihalik Béla Vilmos Georg von Martinitz gróf római követsége idején kipattant precedencia-vitából kiindulva vázolta fel mindössze négy évig (1695–1699) tartó követsége történetét, a pápával vitáját és bukását. A szekció végén Tusor Péter – nyitva a következő szekció első előadása irányába – a 17. századi processus informativusok feldolgozásában rejlő lehetőségeket ismertette. Meglátása szerint érdemes korszakos feldolgozásban és tematikus bontásban gondolkodni, s különválasztani az adott személyről és egyházmegyéről feltett kérdésekre beérkező válaszok vizsgálatát.
 
A következő szekcióban Tóth Tamás ugyanezt a forrástípust vizsgálta egy évszázados eltéréssel: a 18. századi kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvekben rejlő potenciálokra mutatott rá. Lelőhelyeiket, formai kritériumaik szabályozását, a bennük szereplő kérdéseket vette sorra és a kérdéses anyag nagyságrendjét illusztrálta számokkal. Gárdonyi Máté egy hasonlóan fontos, a magyar egyházmegyék állapotáról információval szolgáló vatikáni forráscsoportot, az 1928-as quinquennalis jelentéseket és ezeknek nunciusi értékelését, valamint a rájuk adandó választervezeteket, Cesare Orsenigo velük kapcsolatos javaslatait ismertette.
 
Az utolsó szekcióülés teljes egészében a 20. századra összpontosított. Tóth Krisztina egy hazai levéltárak fényében meglehetősen gyakran vizsgált kérdés, a magyar királyi főkegyúri jog szentszéki értékelésének változását mutatta be eddig a magyar kutatás számára ismeretlen forrásokra támaszkodva, a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja 1919. február 2-ai, 1921. november 8-ai és 1922. július 30-ai jegyzőkönyve és azok előkészítő anyaga alapján. Fehér Lilla a Szent István ház Alapítványi Levéltárában található Apor Gábor gyűjtemény és Zágon József gyűjtemény egyes dossziéi alapján az emigrációs Szent István Akadémia felépítését és történetét vázolta annak 1951-es kezdeteitől egészen 1962-es megszűnéséig. A szimpózium utolsó előadója, Rétfalvi Balázs szintén a 20. század második feléből merített témát: Kovács Sándor szombathelyi püspök és a római Kúria kapcsolattartását vizsgálta hazai levéltári források alapján, tekintve hogy a téma forrásainak nagy része – a II. Vatikáni Zsinat Levéltárán kívül – Rómában még nem kutatható.
 
Az szimpózium anyaga a Kutatócsoport sorozatában (Collectanea Vaticana Hungariae) lát majd napvilágot (Magyarország és a római Szentszék. Vatikáni magyar kutatások a 21. században, CVH I/15).
                                                                                                                                                                      Tóth Krisztina
Program
Plakát
Képek

2016. augusztus 5.

II. Fraknói Nyári Akadémia – Balatonkiliti

Az MTA Lendület-program támogatásával a katolikus egyetemen működő Kutatócsoport kiemelt feladata és célja a hallgatók speciális képzése, tudományos motivációja és orientációja. Ennek a megnyitóban is kifejtett gondolatnak a jegyében rendeztük meg Kanász Viktor igazgatásával augusztus 1-4 között Balatonkilitin a II. Fraknói Nyári Akadémiát. A Rómából, Brüsszelből, Pécsről, Nyíregyházáról és Budapestről érkező előadók a középkortól a 20. századig tárgyaltak történeti problémákat.
Például a tolerancia fogalmának változásait korszakonként (a házigazda plébános Gárdonyi Máté), Mályusz Elemér egyháztörténeti munkásságának módszertani hiányosságait (C. Tóth Norbert). Az Apostoli Kamara eddig magyar részről nem használt fondjának (Libri Formatarum) ismertetése (Fedeles Tamás), a szentszéki-magyar diplomáciai kapcsolatok bemutatása VII. Kelemen pontifikátusa idejéből (Nemes Gábor) a vatikáni magyar kutatások kurrens középkori eredményeit tárta a hallgatóság elé. Bácsatyai Dániel a magyar főkegyúri jog 15. század eleji forrásvidékére kalauzolta el a hallgatóságot.
Mons. Török József előadása a francia forradalom egyházi vonatkozásairól, Mons. Tóth Tamásé a Pápai Magyar Intézet és a Palazzo Falconieri történetéről, Lábár Tamásé a Szent Római Birodalom egyházi territoriális államairól hasznos kiegészítése volt a bölcsészkari – 2014-től tiltakozásunk ellenére fokozatosan felszámolt -- egyháztörténeti BA- és MA-képzésnek. A Kutatócsoport égisze alatt folyó posztgraduális kutatásokat két doktorjelöltünk, Fazekas Ibolya („posztjozefinista relationes dioecesis”) és Jávor Miklós (a korai államszocializmus egyházpolitikája) mutatta be a pázmányos egyetemistáknak.
Az Akadémia különleges eseménye volt Török Gábor teológus, az Európa Parlament munkatársának prezentációja a EU és az egyházak kapcsolatairól. A II. Fraknói Nyári Akadémia díszvendégeként S.E.R. Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi emeritus püspök úr szólt életútjáról, történelmi tapasztalatairól. Az oral history kereteibe illő kétórás beszélgetés során számtalan fontos kérdés került elő személyes, egyúttal árnyalt, elmélyült történeti megközelítésben. Így a Mindszenty-kérdés, 1958-as központista kispaplázadás, az 1960-as évek kápláni szolgálatának miliője, az 1964-es „megegyezés” papi fogadtatása, az új liturgia bevezetése, a „békepapok” és az „ügynökkérdés” korabeli és történeti megítélésének problematikája, a rendszerváltozás és az egyházmegye alapításának kihívásai. A felhozott szempontok tudományos alkalmazása elősegítheti majd a több történész által (akár a II. Vatikáni Zsinat, akár a 80-as évek püspökkinevezései kapcsán stb.) folytatott kritikátlan és árnyalatlan „ügynöközés” meghaladását. A püspöki interjú, valamint Török Gábor előadása meghallgatható a Kutatócsoport Youtube-csatornáján.
A II. Fraknói Nyári Akadémia – melynek hivatalos programját főpapi mise zárta – kiváló alkalom volt arra, hogy modellszinten megmutatassa a magyar katolikus egyetem céljairól, lehetőségeiről és feladatairól alkotott víziónkat.
 
Program
Magyar Kurír
Újkor.hu (PPKE BTK; MTA)
Tudósítás (Pax TV)
Összefoglalók (mp4) (előkészületben)
Képek

2016. július 31.

Interjú – MTV Ma Este

Jávor Miklós, a Kutatócsoport doktorandusza a 'Ma Este' hírműsorban a pápa krakkói útjáról

2016. július 1.

Inventarium Vaticanum I – Interjú a Vatikáni Rádióban

"Történelmi kalauz a budapesti nunciatúra II. világháború előtti éveiről". Beszélgetés a Vatikáni Rádió stúdiójában a CVH I/14. kötetéről.

2016. június 29.

The Baroque Papacy

A 2012-ben pályázatnyertes Lendület-munkaterv külön alfejezete a szisztematikus jelleggel újraindított vatikáni kutatások intézménytörténeti, historiográfiai hátterét alkotó monográfiák átdolgozása, idegen nyelvű publikálása a nemzetközi tudományosság számára. A 2004-ben a Gondolat Kiadónál megjelent A barokk pápaság 1600–1700 angol fordítása a napokban látott napvilágot Viterbóban (Edizioni Sette Città).
A kötet V., intézménytörténeti és VI., egyházpolitikai fejezete szolgálhat támpontul a tudományos kutatás számára. Az esemény és társadalomtörténeti fejezetek elsődlegesen az egyetemi oktatásban hasznosíthatóak. A kötet eredetileg a PPKE Történettudományi Intézetében a kora újkori egyetemes és egyháztörténeti képzés számára is íródott. Angolra Palotai Ágnes fordította, a fordítás lektora Tóth Krisztina, anyanyelvi lektora Melissa Karges volt.
A The Baroque Papacy 1600–1700  megjelentetése az Università della Tuscián működő egyháztörténeti központtal folytatott évtizedes együttműködés keretében valósult meg, a monográfiához Matteo Sanfilippo professzor írt előszót. Ez a Kutatócsoport második, teljes egészében külföldön megjelent kiadványa.

2016. június 22.

A Budapesti Apostoli Nunciatúra levéltára – MTA Székház, 2016. június 22.

2016. június 22-én került sor az MTA Székházában a CVH I/14. kötetének szakmai bemutatójára. Prezentátora Romsics Ignác egyetemi tanár, akadémikus volt, aki a munka hozzájárulását elemezte a Horthy-korszak mélyebb és tárgyilagosabb megismeréséhez. Beszédet mondott Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius (szövege olaszul és magyarul). Az eseményt Török Ádám egyetemi tanár, az MTA főtitkára nyitotta meg és méltatta a Lendület-program eredményeit.

Az MTA kiemelt elvárása a Lendület-kutatócsoportok felé, hogy eredményeiket publikussá tegyék, népszerűsítsék. E bemutatók, sorban immár a tizedik szervezésének ez az egyik oka. A CVH és CST sorozatokban (Gondolat, Budapest) és külföldön megjelenő kiadványaink (Sette Città, Viterbo; és előkészületben Böhlau Verlag, Wien–Köln–Weimar) egyúttal mindig egy-egy kutatási részprojekt lezárásául szolgálnak. Ezek a részprojektek az eredeti pályázati munkatervnek megfelelően térben, időben és műfajban rendkívül változatosak. Sokoldalúságuk (késő középkori kamarai és szupplikációs vizsgálatok, 16–17–20. századi pápai diplomáciatörténet, misszió- és egyházmegye-történet, proszopográfia stb.) az egyháztörténet, ezen belül is a vatikáni kutatások sajátosságainak köszönhető, s a kutatás folytatásában rejlő távlatokat mutatja. A kötetbemutatók egyúttal mindig egy “mini-Workshopok” is, melyeken a posteriori kerül áttekintésre, elemzésre, értékelésre és bírálatra az elvégzett feladat, s veszi kezdetét az eredmények szakmai recepciója. Romsics Ignác előadása – melyet az érdeklődők mp3 formában visszahallgathatnak – ennek kiváló példája.

 

Meghívó és plakát
Magyar Kurír (mta.hu); újkor.hu
MP3
MP4 (Összefoglaló, Pax Tv)
Képek

2016. június 18.

Apostoli Kamara, pápai kérvénykönyvek, Fráter György – Radio Vaticana

Fedeles Tamás és Kanász Viktor aktuális római kutatásairól számolt be a Vatikáni Rádióban.

2016. június 15.

A "magyar zsinati atyák levéltára" – projektzárás

2011-ben a Pápai Történettudományi Bizottság egy olyan számos országot átfogó, nemzetközi projektet indított el, amelynek célja az volt, hogy feltárja az egyes országokban a résztvevő zsinati atyákra vonatkozó forrásokat és rövid távon egy átfogó, majd hosszabb távon részletes képet alkosson a résztvevők elképzeléséről a zsinaton elhangzottakkal kapcsolatban. Ebbe kapcsolódott be a magyarországi zsinati atyák magyar levéltárakban fellelhető forrásainak feltárásával az MTA-PPKE ’Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport tíz fiatal kutatóval.
A projekt első lépéseként egy leendő nemzetközi számítógépes adatbázishoz gyűjtöttünk adatokat, egységes táblázatba rendezve az adott forrás tárgyát, őrzési helyét, az adott fondot, időrendi kiterjedését, a vonatkozó alacsonyabb szintű levéltári egységet és a forrás természetét. Ezt követően indult meg a gyakorlati munka, melynek során a források alapján egy-egy jelentősebb témakört emeltünk ki és dolgoztunk fel. Ennek eredményeiről 2013. december 9-én a Katolicizmus Magyarországon a II. Vatikáni zsinat korában konferencián adtunk számot, melynek előadásaiból a Collectanea Studiorum et Textuum sorozat keretében tanulmánykötet készült. Ebben technikai okok miatt a teljes táblázatot nem tudtuk közreadni, viszont utaltunk rá, hogy a honlapon elérhető lesz. E munka gyümölcse, az első fázist lezáró teljes táblázat használható mostantól (olasz nyelven), a 2012-es levéltári állapotoknak megfelelően.
Azóta napvilágot látott a kutatás 2011–2012-es eredményeiről a nemzetközi tudományos társadalom előtt számot adó előadás anyaga is, amely 2012. október 4-én, a Pápai Történettudományi Bizottság és a Pápai Lateráni Egyetem II. Vatikáni Zsinat Tanulmányi és Kutatóközpontja által szervezett Il Concilio Ecumenico Vaticano II alla luce degli archivi dei Padri Conciliari – Nel 50° anniversario dell’apertura del Concilio Vaticano II (1962–2012) konferencián hangzott el. E tanulmány a Philippe Chenaux által szerkesztett Il concilio Vaticano II alla luce degli archivi dei padri conciliari kötetben jelent meg 2015-ben.

2016. június 8.

Az Esty-projekt

A Kutatócsoport képviseletében Sági György, Tóth Krisztina és Rétfalvi Balázs vett részt az Egyháztörténészek 3. Országos Találkozóján, melyet az idén  Balogh Margitnak köszönhetően az  MTA BTK Történettudományi Intézet szervezett  (Murga, 2016. június 8–9.).  Az Emlékiratok, naplók és magánlevelezések mint az egyháztörténet-írás forrásai címmel megrendezésre került konferencián mindhárman Esty Miklós, pápai világi kamarás, Csernoch János, Serédi Jusztinián, majd Mindszenty József hercegprímás világi kamarásának ("gentiluomo") a Szent István Társulat irattárában őrzött hagyatékáról adtak elő, amely rendkívül gazdag és különleges forrás-együttes.
Sági György, a Kutatócsoport gyakornoka átfogóan ismertette a hagyatéknak a Kutatócsoport keretében és anyagi támogatásával végzett rendezésének tapasztalatait és az anyag jelenlegi tagolását, elrendezését. Tóth Krisztina tudományos munkatárs Esty Miklós naplóinak és visszaemlékezéseinek formai és tartalmi sajátosságait elemezte. Végül Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár igazgatója, a Kutatócsoport szerződéses munkatársa – és egyben a projekt kezdeményezője – Esty Miklós levelezését ismertette, kiemelve belőle azokat a pontokat, ahol e források és a naplók, visszaemlékezések kiválóan kiegészítik egymást. Ezek az előadások egyben előkészítik a naplók és visszaemlékezések kiadását, amelyek értékes adalékokkal gazdagítják a 20. századi egyháztörténeti kutatást. E kiadási munkálatok előkészületei a Kutatócsoport keretében már megkezdődtek. A hagyaték Sági György által elkészített inventáriuma a Levéltári Szemlében jelent meg.
Tudósítás: MTA BTK TTI
Képek 1. 2. 3. (Tüskés Anna felvételei)
 
 

2016. június 3.

Bullaria, Monumenta, Repertoria

2016. június 2-4. között került megrendezésre Kolozsvárott, az a nemzetközi műhelykonferencia, amely a vatikáni, illetve a római gyűjteményekben őrzött középkori források kiadását állította középpontjába. A rendezvényre kilenc ország kutatói fogadták el a meghívást (végül a ciprusi és a szlovák kollégák egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak részt venni), akik a vatikáni források kiadásának múltjáról, jelenéről és jövőbeli lehetőségekről nyújtottak áttekintést saját országaik példáján. Massimo Miglio (Istituto storico itliano per il Medio Evo, Roma) az Olasz Történeti Intézet forráspublikációinak legfontosabb állomásait, a nagy sorozatokat mutatta be, kiemelve, hogy az intézet nem a Vatikáni Titkos Levéltár, hanem az itáliai archívumok forrásainak kiadására koncentrál a 20. század elejétől kezdve. Andreas Rehberg (Deutsches Historisches Institut in Rom) a nemzetközi kutatások számára jól ismert vállalkozás, a Repertorium Germanicum (1378–1517) célkitűzéseit, s a 21. század kihívásainak is megfelelni kívánó online adatbázist mutatta be. Előadásában különösen a kelet-európai származású személyek identifikációjának nehézségeit érzékeltette néhány példával. Ezt követően a skandináv országok vatikáni kutatásainak széles panorámáján kalauzolta végig az érdeklődőket Kirsi Salonen (University of Turku). Impulzív előadásából többek között megtudhattuk, hogy a norvég Peter Andreas Munch volt az első nem katolikus tudós, aki a Vatikáni Levéltárban kutathatott, továbbá, hogy 2016 októberében lesz a skandináv országok középkori forrásai digitális adatbázisának ünnepélyes átadása a Finn Nemzeti Levéltárban. A délelőtti szekciót két közép-kelet-európai súlypontú előadás zárta. Marek Daniel Kowalski (Institut of History, Polish Academy of Sciences, Warsaw/Jagiellonian University in Kraków) a patinás lengyel sorozat, a Monumenta Vaticana res gestas Polonicas Illustrantia (1378–1503) koncepciója kapcsán hangsúlyozta, hogy az egyes kötetekben a római provenienciájú forrásokat nem fondonként elkülönítve adják közre, hanem a kronológia szervező elve alapján egységesen kezelve. Mindez racionális megoldás, hiszen például a javadalomadományozásokkal kapcsolatos dokumentumok (provisio, obligatio, bulla, solutio) szerves egységet alkotnak. A Camera Apostolica fondjának feltárására irányuló magyar történeti kutatásokat tekintette át a Lendület-kutatócsoport képviseletében és támogatásával Fedeles Tamás (Pécsi Tudományegyetem), kiemelve Lukcsics József meghatározó szerepét. Referátumában rámutatott a magyar kutatások által még érintetlen Libri Formatarum jelentőségére, amely több száz magyar klerikus római papszentelésére vonatkozó adatot tartalmaz a 15–16. századból. A délutáni programban a román kutatások kerültek a középpontba. Konrad Gündisch (Institut für deutsche Kultur und Geschichte Südosteuropas an der Ludwig-Maximilians-Universität, München) az erdélyi középkori forráskiadványok tekintette át, s az ismert Urkundundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen okmánytár kapcsán a kutatásoknak jelentős távlatokat kínáló online adatbázisra hívta fel a figyelmet. Végül pedig a két házigazda vette át a szót. Elsőként Iulian Damian (Accademia di Romania din Roma) az Archivio Segreto Vaticanoban folyt román történeti kutatásokról tartott egy kerek összefoglalást, kiemelve, hogy a fondok következetes, összehangolt feltárása okozta a legtöbb problémát. Végül pedig a szimpózium főszervezője, Adinel Ciprian Dincă (Babeş-Bolyai University, Cluj-Napoca) a román kutatási-forráskiadási lehetőségekről beszélt, hangsúlyozva az erdélyi levéltárakban őrzött kutatói hagyatékok felhasználását, valamint az ugyancsak az erdélyi gyűjteményekben lévő, több száz eredeti pápai dokumentum publikálásának relevenaciáját.
A mindvégig kellemes hangulatban zajló tanácskozást egy termékeny diszkusszió követte, amely során körvonalazódott egy román-magyar együttműködés lehetősége az erdélyi egyházmegye középkori történetének kutatása kapcsán. A konferencia előadásainak tanulmánnyá érlelt változatát előreláthatólag 2017 első felében vehetik majd kézbe az érdeklődők.

2016. május 13.

Inventarium Vaticanum I. A Budapesti Apostoli Nunciatúra levéltára (1920–1939)

A Kutatócsoport elsődleges feladata, hogy Fraknói Vilmos nyomdokaiban járva lehetőségeihez képest, sőt azok határait egyenesen feszegetve pótolja egy funkcionális Római Magyar Történeti Intézet hiányát. E törekvését szolgálják a Collectanea Vaticana Hungariae idáig megjelent példányai. Különösen igaz ez az álíltása a most megjelent – mind a két alsorozatot számítva – 20. kötetre, mely szám nem a véletlen műve. A budapesti pápai nunciatúra 1920–1939 közötti anyagát áttekintő munka új színnel gazdagítja a vatikáni magyar történeti kutatást és sorozatát. Gyakorlatilag teljessé teszi annak műfaji repertoárját. A kutatással és ennek eredményeként a kötet publikálásával a Kutatócsoport a Cameralia-projekt mellett egyik legfontosabb célkitűzését teljesítette a Lendület-program keretében. Az inventárium e-book formájában teljes terjedelmében letölthető a sorozati oldalról (CVH vol. I/14).

2016. április 2.

Új vatikáni adatok Prohászka Index-ügyéről

Prohászka Ottokár és a római Sacra Congregatio Consistorialis (1911–1913) címmel tartottunk előadást 2016. április 2-án Mózessy Gergely székesfehérvári püspöki főlevéltáros felkérésre. Az előadás során a Sacra Congregazione dell'Sant Uffizio, közkeletűbb nevén a római inkvizíció után a második legtekintélyesebb római kongregáció szerepét vizsgáltuk a székesfehérvári püspökkel szembeni kúriai fellépésben. A tavalyi év során a Vatikánban hozzáférhetővé vált levéltári dokumentumok arra engednek következtetni, hogy Prohászka több művének Indexre tétele után a Római Kúriában szinte azonnal felvetődött a püspök esetleges letételének terve. Előkészítése a Konzisztoriális Kongregáció illetékességébe tartozott. A még 1913-ban is kísértő elképzelés X. Pius pontifikátusa "antimodernista" küzdelmeinek sorába illeszkedik. Megvalósítása a Szentszék által megkérdezet magyar hercegprímások, Vaszary Kolozs és Csernoch János püspöktársuk melletti kiállásának köszönhetően maradt el.
 
Az előadás tanulmányváltozata az újonnan feltárt források közreadása kíséretében hamarosan napvilágot lát. Előzetesen már itt  közöljük (és le is fordítottuk) Gaetano de Lai bíborosnak, a Konzisztoriális Kongregáció titkárának 1911. július 7-én pápai titok terhe alatt Vaszaryhoz intézett levelét. Lelőhelye: Archivio Segreto Vaticano, Archivio Concistoriale, Congregazione Concistoriale, Positiones.
 
Eminentissimo Vaszary Archiepiscopo Strigoniensi. Sub secreto S. Officii. 7 Iulii 1911
Novit quidem V. E. Rma ab Apostolica Sede nuper damnata et in librorum prohibitorum indicem relata fuisse quaedam opera a Revmo Ottocaro Prohászka, Episcopo Albae Regalensis, conscripta.
Nunc autem de mandato SSmi Dni nostri a S. Congr. Indicis exemplar horum actorum remissa sunt ad hanc S. Congregationem, ut de iis, quae eiusdem competentiam attingeret, iudicaret, et, quatenus opus sit, provideret. Sed antequam quaestio [!] ipsa [!] examini Emmorum huius S. Congr. Patruum proponam, de hac re consulendum [!] duco E. V., quippe quae peculiaria rerum adiuncta optime perspecta habet. Idcirco E. V. rogo, ut mihi significare velit, an et qua ratione, non obstante nuperrime emissa a memorato Antistite suae doctrinae retroactione, tuo iudicio oporteat magis magisque prospicere regmini ac bono dioecesis Albae Regalensis.
Quum itaque agatur de re, quae maxime urget, faveat, quaeso, V. E., quam primum fieri poterit, responsionem suam mihi dare. Suo tempore expecto etiam votum tuum circa opportunitatem vel minus concedendi titulum episcopalem abbatibus Nullius S. Martini de S. Monte Pannoniae, de quo in meis litteris diei 12 lapsi mensis. Interea [etc.]
 
Eminenciás Vaszary esztergomi érseknek. A Szent Hivatal titoktartási kötelezettsége alatt. 1911. július 7.
Főtisztelendő Eminenciád tudomással bír arról, hogy az Apostoli Szék a minap elítélte és a tiltott könyvek jegyzékére helyezte Főtisztelendő Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök néhány művét.
Most pedig Szentséges Urunk megbízásából a Szent Index Kongregáció ezen iratoknak példányát átküldte ehhez a Szent Kongregációhoz, hogy megítélje mindazon dolgokat, melyek az ő illetékességi körében tartoznak, és gondoskodjék arról, ami szükséges. Ám mielőtt ezt a kérdést e Kongregáció bíboros atyáinak vizsgálatára előterjeszteném, az ügyben tanácsosnak tartom megkérdezni Eminenciád véleményét, lévén a vonatkozó kérdések sajátosságaiban a legjobban tájékozott. Ezért kérem tehát Eminenciádat: szíveskedjék nekem indoklása kíséretében jelezni, vajon annak ellenére, hogy az említett Főpap a napokban tudatta tanai visszavonását, ítéleted szerint nem kellene-e megfelelőbben gondoskodni a székesfehérvári egyházmegye kormányzásáról és javáról?
Mivel tehát olyan ügyről van szó, mely igen sürgős, kérem Eminenciádat, amilyen hamar csak lehet, küldje le nekem válaszát. A maga idejében várom állásfoglalásodat afelől, hogy vajon alkalmas-e vagy inkább kevésbé az, hogy a pannonhalmi Szent Márton nullius apátság apátjai püspöki címet kapjanak?
Székesfehérvári Egyházmegye
Magyar Kurír
MP3

2016. április 1.

„Dosz Café” – ELTE

Kerekasztal-beszélgetés
Konfrontáció – kooperáció – kollaboráció: A magyar katolicizmus túlélési stratégiái a 20. században
 
2016. április 1-jén 18 órakor az ELTE BTK-n kerekasztal-beszélgetésre került sor a „Dosz Café” programsorozat keretében a Doktoranduszok Országos Szövetségének Történelem és Politikatudományi Osztálya szervezésében. A témája a magyar katolicizmusnak a 20. század kihívásaira adott válaszai, túlélési stratégiái voltak. A rendezvényt Jávor Miklós, a Kutatócsoport  doktorandusz tagja szervezte és moderálta. A meghívott előadók: Tóth Krisztina, a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Gárdonyi Máté a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola docense (egyben a Kutatócsoport külső főmunkatársa), valamint Koltai András a Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltárának főmunkatársa (a Cameralia-projektünk szerződéses munkatársa) voltak.
A beszélgetés két fő részre oszlott: az első részében az előadók az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveitől egészen az 1989-es rendszerváltásig tekintették át a Magyar Katolikus Egyháznak az első világháborús összeomlásra, a trianoni békediktátumra, a második világháborúra, a nyilas diktatúrára, a kommunista diktatúrára, a szélsőjobb és szélsőbaloldali, valamint az ateista eszmék terjedésére adott válaszait. Mindezt politikai, társadalmi és eszmetörténeti keretbe ágyazva. A második részében pedig lehetősége nyílt a hallgatóságnak a beszélgetés közben felmerült kérdések megfogalmazására, így termékeny eszmecsere alakult ki az előadókkal. A rendezvény jó hangulatban, szerény fogadással zárult.
 
Plakát
Képek
MP3

2016. március 21.

Előadás a Szent István Társulatban

Pázmány Péter, a jezsuita és az érsek (Ellenreformátor vagy reformátor?)

 

Meghívó
Magyar Kurír

2016. március 1.

Előadás az MTA Filozófiai Intézetében

Miért nem tért vissza Pázmány a filozófiai, teológiai katedrára?
Beszélgetés 400 éves érseki kinevezésének új monográfiájáról.
 
Meghívó

2016. február 23.

Ígéretes tehetség távozott közülünk – In memoriam Csíky Balázs

Fél éve, amikor a Magyar Bencés Kongregáció 500 éves évfordulója kapcsán a tihanyi bencés konferenciára utaztunk, az idő rendkívül gyorsan telt, mivel jól elbeszélgettünk szakmai és kevéssé szakmai jellegű kérdésekről. Akkor nem gondoltam volna, hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor Balázzsal együtt megyünk egy ilyen jubileumi ünnepségre. Két hónappal később villámcsapásként ért a hír, hogy halálos beteg és lemondtak róla az orvosok. Ő azonban nem adta fel, még további három hónapig harcolt a halálos kórral. Mindig életvidám, szakmai kérdésekben naprakész fiatalembernek ismertem meg, aki szorgalmával, precizitásával méltán kiemelkedett a kortársak közül.
1978-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a pannonhalmi bencés gimnáziumba végezte, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt, ahol 2003-ban történelem és levéltár szakon, 2004-ben politológiából szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, első tanulmányai a Szent József Hospitium Egyesületről, a rendi hagyomány és modernitás konfliktusáról és az angolkisasszonyok klotildligeti iskolájáról szóltak. Már fiatalon kitűnt tehetségével, ugyanis 2003-ban a Szent Imre körről írt OTDK dolgozatával első helyezést ért el, és elnyerte a Pro Scientia aranyérmet. Ezt a kitüntetést csak az egyetemi éveik alatt előadások, tudományos alkotások formájában kimagasló teljesítményt nyújtó diákok, közülük is csak a legkiválóbbak kaphatják meg. Balázs közéjük tartozott.
Történészi pályája lendületesen indult felfelé, először a magyar egyháztörténészek jelenlegi nesztorával, Adriányi Gáborral publikált Nyisztor Zoltánról, majd 2003-tól 2006-ig az ELTE-n doktori tanulmányokat folytatott, a 20. századi egyháztörténeti kutatások két meghatározó személyisége, Gergely Jenő és Balogh Margit témavezetése alatt bontogatta szárnyait. Disszertációját Serédi Jusztinián hercegprímási tevékenységéből írta és 2010 őszén védte meg. Publikálására még nem került sor, de január végi kórházi látogatásunkkor a leendő nyitóképet megbeszéltük, és Tusor Péterrel megígértük neki a megjelentetését. Balázs többször végzett kutatásokat a Vatikáni Titkos Levéltárban, illetve az Államtitkárság Történeti Levéltárában: 2009 nyarán, majd 2014 tavaszán és őszén – utóbbit a z MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport támogatásával. A Kutatócsoport munkájába 2015-ben Bolyai-ösztöndíjas tudományos munkatársként kapcsolódott be. Tanulmányai az egész Horthy-korszak egyháztörténetének főbb témaköreit, meghatározó kérdéseit felölelték.
Fáradhatatlanul dolgozott még betegágyán is. Tele volt álmokkal, megvalósításra váró tervekkel, tanulmányokkal, szeretett volna meggyógyulni. Még ott is tudott optimista és vidám lenni. Kórházi látogatásunk alkalmával említette, hogy egy 2016 novemberében megrendezésre kerülő konferenciára készül. Tervét nem valósíthatta meg, mivel a betegség győzedelmeskedett, a halál február 19-én elragadta. Balázsnak mindössze 38 év adatott, de ez alatt az idő alatt maradandót alkotott; rendkívül termékeny szellemi örökséget hagyott az utókorra. Biztos vagyok benne, hogy munkái a történettudományban meghatározóak lesznek, nagyon sokan támaszkodhatnak majd kutatásaira. Fiatalon elment közülünk, s már most fájón érezzük kedves személyének, baráti szavainak hiányát. A történeti összefüggéseket nálunk már kétségtelenül világosabban látja, és talán az eddig csak tanulmányai, könyve lapjain megjelenő szereplőkkel személyesen beszélget, s velük együtt fentről mosolyog a történeti igazságokat még csak kutató kollégákra.
 
Tóth Krisztina

2016. február 13.

Interjú – MTV

Beszélgetés ('Ma este', 18.45) a pápa és a moszkvai pátriárka havannai találkozójáról: Híradó.hu (13.00-tól)

(Vö. Vatican Insider 28/02/2016; valamint Magyar Kurír 03/05/2016)
 

Magyar Idők; NOL; Gondola; Hír6
Magyar Kurír
E-Nepujsag.ro
atv.hu

2016. február 9.

Pázmány-monográfia – Bemutató, PPKE HTK

2016. február 8-án mutatta be Erdő Péter bíboros, Bitskey István akadémikus és Török Csaba teológiai tanár a PPKE Hittudományi Karán Török József professzor, a Kutatócsoport szenior kutatója moderálásával a Collectanea Vaticana Hungariae I/13-as kötetét. A Pázmány érseki kinevezését mikropolitikai szempontból tárgyaló monográfia prezentálására napra pontosan 400 évvel azután került sor, hogy a jezsuita szerzetes hosszas levélben kérte generálisától elbocsátását a Jézus Társaságból.

Török Csaba ismertetésének, gondolatainak összegzése itt olvasható.

Könyvismertető az Új Emberben (72. évf., 8 sz., 4 o.) (Az 5. hasáb tetején corrige: "de mivel nem tette le a szomaszka fogadalmat, bár érseki kinevezésének pillanatában novíciusjelöltként átmenetileg még e rend tagja volt, novemberben visszaállt «jezsuitasága»".)

 

Plakát; GondolatMeghívó
Magyar Kurír; Magyar Idők; Evangélikus.hu; Mandiner.hu; MTA.hu (Gondola.hu); Magyar Hírlap; Újkor.hu;
MP3
MP4
Galéria