2017

2017. április 21.

X. BILK Konferencia

2017. április 21–22-én került megrendezésre az MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport immár hagyományos éves konferenciája. A X., „Lelkiség és oktatás a régi Magyarországon” című szimpózium munkájába az 5. szekció moderátoraként kapcsolódtunk be.

2017. április 20.

OTDK 2017, Pécs – Zsűri

Az idén Pécsen megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencia munkálataiba – az egyetemi oktatás és kutatás szerves összetartozásának jegyében – a Kutatócsoport több tagja is bekapcsolódott: főszervezőként (Fedeles Tamás, a Humán Tudományi Szekció ügyvezető elnöke), illetve bírálóként és zsűritagként (Kruppa Tamás, Tusor Péter). Utóbbi tevékenység színtere a 16–17. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM tagozat volt. (Vö. Programfüzet, p. 2–3 és 56–57.)

2017. április 6.

Részvétel Az Állami Egyházügyi Hivatal története... c. konferencián

A Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhelyen az egyházak feletti állami ellenőrzés-gyakorlás központi szervével, illetve annak országos és helyi működésével foglalkozó konferencia került megrendezésre 2017. április 5–6-án ("Az Állami Egyházügyi Hivatal története, működése és megnyilvánulásai"). A második nap az előadók sorában ott volt a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina is. Előadását Állami ellenőrzés-gyakorlás a Veszprémi egyházmegye felett: Prazsák Mihály feljegyzései, jelentései és beszámolói alapján címmel tartotta meg. A Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egyházügyi főelőadója, illetve tanácsosa (1953–1956, 1961–1974) példáján keresztül mutatta be milyen jellegű információval rendelkezett az ÁEH a Veszprém megyei hitéletről, illetve azt, hogyan ültette át a Hivatal egyházpolitikáját a gyakorlatba helyi szinten. Három olyan dokumentumot elemzett, amelyek minderről általános képet adnak: járási és városi vagy községi tanács VB-k vezetőinek tartott eligazító összejövetelről készített feljegyzéseket 1963-ból, egy klasszikus, részletező jelentést 1964-ből és egy ugyanebből az évből egy hangulatjelentést. Továbbá egy konkrét áthelyezés – Boros Károly rezi plébános Alsópáhokra kerül vicarius adjutornak 1965-ben – szövevényes szálait követte végig, melyben rámutatott az ÁEH hivatali apparátusának nehézkességére, bürokratizmusára, és az ÁEH Katolikus Főosztálya vezetőinek, a megyei egyházügyi főelőadónak, valamint az ordináriusnak ebben betöltött szerepére.
K é p e k

2017. április 1.

Előadás a Prohászka Ottokár emlékkonferencián

Prohászka Ottokár kalocsai érsek halálának 90. évfordulója kapcsán rendeztek konferenciát 2017. április 1-jén a Központi Szemináriumban, ahol többek között a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina is előadott: vatikáni levéltári kutatásai eredményét tárta a nyilvánosság elé. Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre (A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján) című előadásában először arra tért ki, hogy hogyan merült fel a kalocsai érseki utódlás kérdése sede plena, tehát még Várady Lipót Árpád életében, majd hogy milyen jelöltek jöttek szóba az érsek elhunytát követően. Megállapította, hogy 1922. szeptember 18-án merült fel először a kalocsai érseki szék utódlásának kérdése, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek a nunciussal folytatott beszélgetése során. Azonban ekkor a nuncius még csak felsorolta Prohászka ellen felhozott érveit, tárgyalásokba nem bocsátkozott, tekintve, hogy akkor Várady érsek még élt. 1923. február 18-ai elhunytát követően azonban a kérdés aktuálissá vált. Mivel ez volt az első olyan eset, amikor a király nélküli királyságban egy egyházmegye élére főpásztort kellett kinevezni és így a jövőre nézve is a püspökkinevezések terén valamiféle modus procedendit találni, különösen nagy hangsúlyt helyezett rá mindkét fél, hogy az ő álláspontja érvényesüljön. A kormány jelöltje kezdetben Prohászka Ottokár volt, de mivel a szentszéki visszajelzések alapján várható volt, hogy nem sikerül jelöltségét keresztülvinni, április végére Vass József lett. A kormányzó jelöltje hivatalosan szintén ő volt, nem hivatalos formában azonban Prohászka kinevezésének örült volna, melyet Schioppa nuncius 1923. május 2-ai jelentése is alátámaszt. A nuncius a kérdés szóba kerülése óta Zichy Gyula mellett foglalt állást. A Szentszék gondosan kikérte és összegyűjtötte több ember véleményét (Patrick Murray redemptorista rendfőnöktől és Włodzimierz Ledóchowski jezsuita rendfőnök, Szentiványi Róbert, Rott Nándor, Fischer-Colbrie Ágoston, stb.) és ezeket összegezte a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja 1923. május 23-ai ülésének előkészítő füzetében, melyben még Prohászka Ottokár neve is szerepelt jelöltként. Az ülés jegyzőkönyvében – többek között – a bíborosok egyenkénti állásfoglalása olvasható személyével kapcsolatban, de végül nem rá esett a választás, hanem Zichy Gyula pécsi püspökre. Végül Tóth Krisztina megállapította, hogy Prohászka nem pusztán Indexre került művei miatt, hanem korát meghaladó felfogása, illetve a Szentszéknek a püspökkinevezések kérdésében elfoglalt álláspontja (mivel Prohászka a kormány és különösen a protestáns kormányzó jelöltje volt, megválasztása esetén olybá tűnhetett volna, hogy prezentációs jogot adnak a kormánynak és az államfőnek) miatt nem lett kalocsai érsek.
Magyar Kurír
Székesfehérvári egyházmegye
p ek
 

2017. március 18.

Collectanea Studiorum et Textuum, vol. 1.

Két éve került sor a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában a Kutatócsoport új sorozata, a Collectanea Studiorum et Textuum bemutatására. Mostantól az első kötet elektronikus formában teljes terjedelmében hozzáférhető („Írom kegyelmednek, mint igaz magyar, igaz magyarnak”. Lippay György veszprémi, egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez [1635–1665]).

2017. március 10.

MTA-PPKE Fraknói Kutatócsoport, 2017–2022

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének döntése szerint – az MTA támogatott kutatóhelyi programja keretében – a Lendület-kutatócsoport 2017. július 1-től a következő 5 éves pályázati ciklusban folytathatja vatikáni, egyháztörténeti kutatásait. (Vö. még btk.ppke.hu)

2017. február 28.

MiÖG-recenzió a Cameralia-kötetekről

„…den Herausgebern den verdienten Applaus zu spenden” – zárul Herwig Weigl ismertetése és értő bírálata, mely a Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 124., 2016. évi évfolyamának 2. számában olvasható (447–449) a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae 2014 novemberében publikált köteteiről (CVH I/9 és CVH I/10). Az 1854-ben alapított, a bécsi egyetemen működő intézmény szakfolyóiratában megjelent recenzió a Kutatócsoport munkájának rangos elismerése, vatikáni kutatásai nemzetközi recepciójának jele.

2017. február 2.

Cameralia Documenta Pontificia – online hozzáférés

A Collectanea Vaticana Hungariae többi kötetéthez hasonlóan mostantól a Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae 2014 novemberében publikált kötetei (CVH I/9 és CVH I/10) is teljes terjedelmükben hozzáférhetőek a világhálón, letölthető, kereshető formátumban.

2017. január 14.

Interjú – MTV MA REGGEL

 Beszélgetés Kanász Viktorral, a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársával az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi cikkelyeiről (7.00-tól)