CVH

A kereszt, a sas és a sárkányfog. Kelet-közép-európai törökellenes ligatervek és küzdelmek a Báthory-korban (1578–1597)

CLASSIS II
tom. 5
Kruppa Tamás

KRUPPA TAMÁS, A kereszt, a sas és a sárkányfog. Kelet-közép-európai törökellenes ligatervek és küzdelmek a Báthory-korban (1578–1597) (CVH II/5), Budapest–Róma 2014.  516 oldal + két melléklet (kép, térkép)

 

A kötet itáliai (főleg vatikáni és velencei), bécsi levéltári, illetve a már rendelkezésre álló forráskiadványok a vallatóra fogásával, és hangsúlyozottan a források középpontba állításával és megszólaltatásával dolgozza fel Magyarország és benne Erdély történelmének egy igen fontos és a magyar történetírás által kellő figyelemre nem méltatott időszakát.

A forrásadottságoknak megfelelően a kötet témáját, az oszmánellenes szent szövetség létrehozására irányuló erőfeszítéseket, a nemzetközi diplomácia mozgásainak figyelembe vételével, annak kereteibe ágyazva tárgyalja. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, majd utóda, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem uralma egybeesett a török Magyarországról és Európából való kiűzését célzó törekvések megélénkülésével és a tizenöt éves háború kitörésével, amelynek során a pápaság figyelme a magyar történelemben kivételes módon tartósan a térségre terelődött.

A kötet végén olvasható Utóhang a fejezetekben tárgyaltak összefoglalásán túl kísérletet tesz a tanulságok levonására, új szempontok figyelembevételét javasolva a további kutatásokhoz.

A kötet bőségesen idéz az egykorú forrásokból, hogy az olvasó minél jobban megérthesse a korszak szereplőinek gondolkodásmódját. A kötet végén angol Összefoglaló és Tartalomjegyzék található.

Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae II

CLASSIS I
vol. 10
† Lukcsics József, Tusor Péter, Fedeles Tamás et al. (ed.),

Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536). II: Divisiones, Provisiones, Visitationes, Quindennia, Rationes, Annatae, Obligationes particulares, Legationes, Varia, Taxae, feltárta, szerkesztette és közreadja † LUKCSICS JÓZSEF–TUSOR PÉTER–FEDELES TAMÁS, szerkesztőtárs: NEMES GÁBOR, munkatársak Koltai András, Kalotai Noémi, Kiss Gergely, Matus Zsanett, szaklektorok: C. Tóth Norbert, Bujdosó Ádám (CVH I/10), Budapest–Róma 2014. (488 p. + 1 térképmelléklettel)

 

A magyar medievisztika és történelemtudomány régi adósságát törleszti a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat 9. és 10. volumenje, ugyanis egy, a középkori magyar egyháztörténeti kutatások számára nélkülözhetetlen forráscsoportot adnak közre. Az Apostoli Kamara középkori magyar vonatkozású iratanyagát a 20. század elején Fraknói Vilmos jobbkeze, Lukcsics József tárta fel a Vatikáni Titkos Levéltárban. Gyűjtése azonban a vatikáni magyar kutatások 20. századi strukturális problémái miatt végül nem került kiadásra. A kötetek ezen páratlanul értékes anyag napjaink tudományos igényének megfelelő sajtó alá rendezését tartalmazzák.
 
Hét hazai kutatóhely kilenc munkatársának összetett, többéves csapatmunkája révén immár a hazai és a nemzetközi kutatás számára is hozzáférhetővé válik e szinte kimeríthetetlenül gazdag matéria. A közel másfél ezer tételt tartalmazó forrásgyűjtemény lehetőséget kínál – többek között – a késő középkori magyar egyházi intézmények és javadalmak gazdasági potenciáljának összehasonlító vizsgálatára, a korszak magyar egyházi archontológiájának összeállítására, a magyar egyház és az itáliai bankházak kapcsolatának elemzésére.
 
A kötetek használatát gazdag apparátus (jegyzetek, bibliográfia, közel száz oldalas, adatolt személy- és helynévmutatóvalamint iratjegyzék), a terjedelmes annotált angol nyelvű összefoglaló tanulmány segíti.

Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae I

CLASSIS I
vol. 9
† Lukcsics József, Tusor Péter, Fedeles Tamás et al. (ed.)

Cameralia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1297–1536). I: Obligationes, Solutiones, feltárta, szerkesztette és közreadja † LUKCSICS JÓZSEF, TUSOR PÉTER, FEDELES TAMÁS, szerkesztőtárs: NEMES GÁBOR, munkatársak: Koltai András, Kalotai Noémi, Kiss Gergely, Matus Zsanett, szaklektorok: C. Tóth Norbert, Bujdosó Ádám (CVH I/9), Budapest–Róma 2014. (lxiv + 384 p. +1 képmelléklettel)

 

A magyar medievisztika és történelemtudomány régi adósságát törleszti a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat 9. és 10. volumenje, ugyanis egy, a középkori magyar egyháztörténeti kutatások számára nélkülözhetetlen forráscsoportot adnak közre. Az Apostoli Kamara középkori magyar vonatkozású iratanyagát a 20. század elején Fraknói Vilmos jobbkeze, Lukcsics József tárta fel a Vatikáni Titkos Levéltárban. Gyűjtése azonban a vatikáni magyar kutatások 20. századi strukturális problémái miatt végül nem került kiadásra. A kötetek ezen páratlanul értékes anyag napjaink tudományos igényének megfelelő sajtó alá rendezését tartalmazzák.

 

Hét hazai kutatóhely kilenc munkatársának összetett, többéves csapatmunkája révén immár a hazai és a nemzetközi kutatás számára is hozzáférhetővé válik e szinte kimeríthetetlenül gazdag matéria. A közel másfél ezer tételt tartalmazó forrásgyűjtemény lehetőséget kínál – többek között – a késő középkori magyar egyházi intézmények és javadalmak gazdasági potenciáljának összehasonlító vizsgálatára, a korszak magyar egyházi archontológiájának összeállítására, a magyar egyház és az itáliai bankházak kapcsolatának elemzésére.

 

A kötetek használatát gazdag apparátus (jegyzetek, bibliográfia, közel száz oldalas, adatolt személy- és helynévmutató, valamint iratjegyzék), a terjedelmes annotált angol nyelvű összefoglaló tanulmány segíti.

 

The Papal Consistories and Hungary in the 15th–16th centuries. To the history of the Hungarian Royal Patronage and Supremacy

CLASSIS II
tom. 4
Péter Tusor

PÉTER TUSOR, The Papal Consistories and Hungary in the 15th16th centuries. To the history of the Hungarian Royal Patronage and Supremacy (CVH II/4), Budapest–Rome 2012. (186 p. + térkép és facsimile mellékletekkel)

 

Az angol nyelvű könyv az Apostoli Szentszék és a Magyar Királyság kapcsolatát mutatja be a 15–16. században. Mindezt a kor legfontosabb kuriális intézményének, a konzisztórium iratanyagának a tükrében teszi. A korszakban a pápa legfontosabb tanácsadó, döntéshozó testülete a konzisztórium volt, iratanyagának jórésze a Vatikáni Titkos Levéltárban (Archivio Segreto Vaticano) maradt fenn.

 

A könyv első része számba veszi a konzisztórium történetét és bonyolult működését, a kozisztoriális beneficiumok betöltését, a püspökjelöltek kivizsgálásának szintén nem egyszerű menetét, magát a konzisztoriális ügymenetet, valamint az azt követő bulla kiállításának a folyamatát. A munka második része – ahogyan a könyv címe is mutatja – a konzisztórium és Magyarország 15–16. századi kapcsolatát taglalja. Ezen belül olvashatunk a magyar ügyeknek a konzisztóriumok napirendjén lévő jelenlétéről, a magyar egyházi benefíciumok betöltéséről. Emellett hosszú oldalakat szentel az egyházi javak Mohács előtti történetének, és ezzel kapcsolatban a magyar királyi főkegyúri jog történetének, valamint a Mohács után Róma és a magyar egyház közti változások jellegének. E rész teszi ki a kötet legjelentősebb részét. Mindezekhez gazdag magyar és külföldi szakirodalommal ellátott hivatkozások társulnak.

 

A leírtak alátámasztását jól szolgálja az a huszonegy eredeti latin nyelvű, angol regesztával ellátott forrás, valamint az előző kötetekből már jól ismert minőségű térképek és a hat darab, a forrásokat ábrázoló fekete-fehér facsimile. A könyvben a kutatók munkáját index segíti, valamint a munka végén található magyar nyelvű rezümé.

Recenzió

Erdély és a Szentszék a Báthoryak korában. Okmánytár II (1595–1613)

CLASSIS I
vol. 5
Kruppa Tamás

KRUPPA TAMÁS, Erdély és a Szentszék a Báthoryak korában. Okmánytár II (1595–1613) (CVH I/5), Budapest–Róma–Szeged 2009. xxxi + 303 p. és 3 melléklet (képek, térkép) (= Adattár xvi–xviii. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 38)

 

A vatikáni–magyar történeti könyvsorozat e kötete forráskiadás. Eredeti, olasz és latin nyelven itáliai, főként vatikáni levéltárakból közöl kiadatlan dokumentumokat. Az iratok Erdély történelméből tárnak elénk új, izgalmas adatokat a 16—17. század fordulójáról. Báthory Zsigmond hadjáratai, válása és lemondásai, Székely Mózes és Basta csatái, dúlásai, Báthory Gábor szerencsétlen uralkodásának ismeretlen részletei pápai diplomaták tollán elevenednek meg.

 

Az olvasót részletes magyar nyelvű kivonatok segítik a korszak tüzetesebb megismerésében. Az eligazodást a sorozati kívánalmaknak megfelelően kötetvégi apparátus és angol összefoglaló tanulmány könnyíti meg.

Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1426–1605)

CLASSIS I
vol. 7
Tusor Péter–Nemes Gábor (ed.)

TUSOR PÉTER–NEMES GÁBOR, Consistorialia Documenta Pontificia de Regnis Sacrae Coronae Hungariae (1426–1605) (CVH I/7), Budapest–Róma 2011. lxviii + 304 p. + mellékletek (2 kép és 1 térkép)

A kötet elsődlegesen a Vatikáni Titkos Levéltár (Archivio Segreto Vaticano) Archivio Concistoriale nevű, egyik legjelentősebb és terjedelmesebb fondjában található magyar vonatkozású forrásait publikálja a 15–16. századból. Komoly nyelvi és paleográfiai kompetenciát igénylő feltárásukkal a bulla-, bréve-, supplicatio-sorozatok, illetve a Cameralia melletti legnagyobb vatikáni állag középkori, korai kora újkori Hungaricumai kerülnek teljességre törekvő, bőséges könyvészeti és levéltári – például bécsi gyűjteményekből merítő – szakapparátussal, kismonográfiaszerű bevezetéssel ellátott publikálásra.

 

A magyar nyelvű kivonatokkal kiegészített latin iratok nemcsak a magyar egyház, illetve állam római kapcsolataihoz nyújtanak újabb adatokat a késő középkorból és a kora újkorból, hanem a korabeli főpapkinevezések közelebbi megismeréséhez, illetve az egyházi elit proszopográfiájának megalkotásához viszik közelebb a történelemtudományt. Emellett sok esetben hiánypótló hely- és művelődéstörténeti adatokkal szolgálnak a püspöki székhelyek állapotáról, életéről. E kutatás nemcsak a korszak egyik meghatározó hatalmi központját irányító „államtanács” magyar vonatkozásait tárja a hazai és nemzetközi tudományosság elé, hanem konkrét kiindulópontjául szolgál a 17–18. századi, a konzisztoriális anyagon alapuló proszopográfiai vizsgálatoknak is.

 

A forráskiadvány – egyetemi speciális kollégiumokon e célra „kiképzett” – pázmányos hallgatókkal együtt több éven keresztül folytatott közös teammunka, vatikáni levéltári kutatási projekt eredménye. Bizonyítja, hogy az ilyesfajta átfogó alapkutatások a természettudományok mintájára a történettudományban is csak így valósíthatóak meg. A pontos munkamegosztás ismertetése: Bevezetés, p. lxviii, 245. jz.

 

A dokumentumok használhatóságát a részletes történeti bevezető, regeszták és szakhivatkozások mellett könyvészet, továbbá adatokban gazdag mutató, angol nyelvű összefoglaló könnyíti meg.

«Si nullus incipiat, nullus finiet». La rinascita della Chiesa d’Ungheria dopo la conquista turca nell’attività di Gábor Patachich e di Ádám Patachich, Arcivescovi di Kalocsa-Bács (1733–1784)

CLASSIS I
vol. 6
Tamás Tóth

TAMÁS TÓTH, «Si nullus incipiat, nullus finiet». La rinascita della Chiesa d’Ungheria dopo la conquista turca nell’attività di Gábor Patachich e di Ádám Patachich, Arcivescovi di Kalocsa-Bács (17331784) (CVH I/6), Budapest–Roma–Szeged 2011. 374 p. + 9 melléklet (képek, facsimilék, családfa)

Az olasz nyelvű kötet hazai, bécsi és római levéltári források alapján a római Collegium Germanicum et Hungaricum volt növendékeinek, Patachich Gábor és Patachich Ádám kalocsa-bácsi érsekek főpásztori, újjáépítő, mecénási tevékenységét tárgyalja a volt hódoltsági területeken, különös tekintettel római kötődéseikre. A munka elsődlegesen egyházmegye-történet. A szentszéki gyűjteményekből felhasznált dokumnetumok aránya, a főszereplők örök városbeli neveltetése, e neveltetés hatásainak széleskörű vizsgálata, valamint a kötet előzményéül szolgáló Gregoriana-disszertáció indokolta felvételét a vatikáni sorozatba.

 

A Dél-Alföld történetében is hiánypótló munkát modern, római egyháztörténeti tanulmányok során elsajátított szemlélet jellemzi.

Magyarország és a római Szentszék (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére

CLASSIS I
vol. 8
Tusor Péter (szerk.)

Magyarország és a római Szentszék (Források és távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére (CVH I/8), szerk. TUSOR PÉTER, Budapest–Róma 2012. 466 p. + 3 melléklet (képek, térkép)

A tanulmánykötet a vatikáni magyar kutatások aktuális állásáról, irányairól nyújt kutatási programadónak szánt áttekintést. Több tanulmány előpublikációként jelzi a Lendület-program során kidolgozni tervezett vatikáni tematikákat. Dedikációját a Collectanea Vaticana Hungariae fővédnöke, Erdő Péter bíboros 60. születésnapja magyarázza.

Összesen 16 tanulmányt tartalmaz, amelyek a pápaság és Magyarország sokrétű kapcsolatának egy-egy érdekes fejezetét vonultatják fel a 15–20. századra fókuszálva. A közlemények időrendben követik egymást, s mindegyikhez illusztratív forrásközlés is tartozik.  Szerzői a szakma jeles képviselői, illetve fiatal tehetségei. Többségükben a Lendület-program munkatársai.

Mindazok, akiket az újkori szentszéki diplomácia, akiket a vatikáni kutatások historiográfiája, mind pedig azok, akiket a 20. századi magyar történelem általában is érdekel, érdeklődéssel vehetik kezükbe. A kötetet praktikus név- és helymutató, valamint angol nyelvű összefoglalók egészítik ki.
Recenzió 1
The Catholic Historical Review 100 (2014) 579–581.

Recenzió 2

 

 

Pápai kinevezések, megbízások és felhatalmazások Erdély, a Magyar Királyság és a Hódoltság területére (1550–1711)

CLASSIS II
tom. 3
Galla Ferenc

GALLA FERENC, Pápai kinevezések, megbízások és felhatalmazások Erdély, a Magyar Királyság és a Hódoltság területére (15501711) (CVH II/3), kiad. TUSOR PÉTER–TÓTH KRISZTINA, Budapest–Róma 2010. (xxii + 202 p. + 1 képmelléklet)

A kötet a sorozat második olyan tagja, amely a 20. században élt jeles egyháztörténész, Galla Ferenc egy eddig kiadatlan munkáját adja közre. Ebben a szerző az újkori, három részre szakadt Magyarország és Róma kapcsolatait tárja fel vatikáni levéltári források segítségével, amelyeknek rövid tartalmi kivonatait közli magyar, latin, illetve egyes esetekben olasz nyelven, időrendbe rendezve.

 

Minden kivonat végén – legtöbbször bőséges – hivatkozásjegyzéket találunk az adott ügyre vonatkozó forrásokról, amelyből ráláthatunk egyes ügyek kapcsolódási pontjaira, illetve amelyek a későbbiekben további kutatások alapját képezhetik. A kötet értékét és használhatóságát a kutatás számára az adja, hogy számos eddig publikálatlan forrást; pápai kinevezést, megbízást és felhatalmazást ismertet, különösen a Hódoltság területéről.

 

A tájékozódást személy- és helynévmutató Index segíti (pp. 173–196). A kötethez angol nyelvű Összefoglaló és Tartalomjegyzék is tartozik (pp. 197–201).
Recenzió

„Catholice reformare”. Ágoston Benkovich O.S.P.P.E., missionario apostolico, vescovo di Várad (1631–1702)

CLASSIS II
tom. 2
Véghseő Tamás

TAMÁS VÉGHSEŐ, „Catholice reformare”. Ágoston Benkovich O.S.P.P.E., missionario apostolico, vescovo di Várad (1631–1702) (CVH II/2), Budapest–Roma 2007. 430 p. + két melléklet (térképek)

A kötet a katolikus megújulás magyarországi programjának legfontosabb témaköreit - a papképzés reformját, a szerzetesi élet megújulását, a belső missziók kiépítését, a görög katolikus egyházak létrejöttét és a trienti püspök-eszmény magyarországi térnyerését - egy konkrét egyházi személy, Benkovich Ágoston pálos misszionárius, rendfőnök és váradi püspök életútjának elemzésén keresztül mutatja be alapvetően vatikáni források alapján.

 

Római (Collegium Germanicum et Hungaricum) tanulmányait követően Benkovich két évtizeden át tevékenyen részt vett a magyarországi pálos missziókban. Ruszin nyelvtudásának köszönhetően elsősorban a királyság északkeleti régiójában a 17. század közepén Rómával egységre lépett görög katolikusok között működött. Misszionáriusként, majd pedig rendfőnökként a rendi reformok elkötelezett híve. Váradi püspökként a rábízott egyházmegye vezetését és újjáépítését a trienti püspök-eszmény szellemében végezte.

 

A Függelékben (319–384) egyrészt római (Vatikáni Titkos Levéltár, Népek Evangelizációja Kongregáció Történeti Levéltára, Német–Magyar Kollégium Levéltára), illetve magyarországi (ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Magyar Országos Levéltár) levéltárakban őrzött dokumentumok kerülnek közlésre, másrészt pedig három táblázatban a római Német-Magyar Kollégium megyés püspökké kinevezett magyarországi növendékeinek felsorolását találjuk. A kötet használatát két térkép, bibliográfia, névmutató, valamint a helységnevek konkordanciája könnyíti meg.
Recenzió