A Fraknói Kutatócsoport második műhelyszemináriuma

There was the second workshop of the Fraknói Research Group, where Péter Tusor presented his volume about Péter Pázmány’s process of enquiry. — Sean Covey amerikai író egy helyütt a következőket írja: „az igazi csapatmunka olyan, mint egy nagyszerű zenemű. Szólhat az összes hangszer egyszerre, mégsem versenyeznek egymással. Egyenként különféleképpen hangzanak, különféle dallamokat szólaltatnak meg, különböző időben tartanak szünetet, mégis egy egészként hoznak létre csodálatos hangzást – szinergiát”. Ezt valósította meg a Kutatócsoport 2017. december 15-én, amikor formabontó keretek között, az Építész Pince Étteremben megtartotta évértékelő tudományos megbeszélését, mely egyben a kutatócsoport vezetőjének, Tusor Péter 50. születésnapja tiszteletére rendezett ebéd is volt.  A Kutatócsoport nevében Mons. Török József professzor mondott köszöntő beszédet. (Képek 1. 2. 3. 4.)
Ezt követően 16 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Mikszáth Kálmán téri épületében Tusor Péternek a Pázmány Péterről szóló kötete került bemutatásra egyetemi, összevont BA és MA előadás keretében.
A könyv a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat keretében látott napvilágot és a nagynevű barokk prímás kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvét közli latin és magyar nyelven, amelyhez terjedelmes elemző tanulmányt kapcsolt. A száz oldalt meghaladó forrásanyaghoz kapcsolódó tekintélyes, közel 200 oldalas analízis a történeti kutatást több mint száz éve foglalkoztató kérdéseket boncolgat: részletesen bemutatja Pázmány családi viszonyait, katolizálásának körülményeit és missziós tevékenységét.
A biográfiai, proszopográfiai és genealógiai jellegű kötet a Pázmány-kutatás nagy múltú történeti diskurzusához kapcsolódva azt mutatja be, hogy a frascati Villa Aldobrandini levéltárában megtalált kánoni kivizsgálási eljárás jegyzőkönyve milyen mértékben hasznosítható. Ezt egészíti ki az Esztergomi Prímási Levéltárban őrzött Pázmány–Tholdy család archívumának feldolgozása.  Eme iratok az 1570-es, -80-as évek Váradjának és környékének világába vezetnek el. Az ekkorra már egy-két évtizede protestáns, református többségű vidék középnemességének mindennapjai elevenednek meg, az a miliő, melyben Pázmány Péter gyerekként élt, kolozsvári diákként vissza-visszatért, mielőtt 18 évesen végleg elhagyta volna szülőföldjét. Ennek köszönhetően a kötetben feltárulnak előttünk a Pázmány-család ősei, a családon belüli perek, a feltörekvő apa, Miklós birtokszerzései, hatalmaskodásai, a család anyagi viszonyai.

Képek
Magyar Kurír
Youtube