Több mint egy évtizedes nemzetközi együttműködés eredményének prezentálására került sor a Központi Szeminárium dísztermében 2021. szeptember 22-én: a Die Bischöfe der Donaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon bemutatójára. A számos érdeklődőt vonzó alkalmat a Központi Szeminárium rektorának, Martos Levente Balázs köszöntője nyitotta meg, majd Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója segítette a ráhangolódást a 19. századra zongorán előadott Liszt darabbal. Ezt követően Varga Lajos váci segédpüspök méltatta röviden megnyitó beszédében a kötet jelentőségét, kihangsúlyozva, hogy fontos mérföldkő az egyházi proszopográfiai irodalmak sorában.
A kötetet érdemben Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem oktatója mutatta be. Véleménye az volt, hogy egy sokáig megkerülhetetlen életrajz gyűjtemény született, amely a magyar történelmet beilleszti Európa történeti folyamataiba és a magyar történészeknek külföldön ismertté tételéhez is hozzájárul. Pozitívumként emelte ki, hogy egy egységes szerkezetű, illetve szemléletű kötetbe rendezték a püspökök életrajzát. Szerinte sokkal inkább tanulmányok sora, mint adatok gyűjteménye, már-már inkább egy igényes egyháztörténeti monográfia. Egy hosszabb sorozat első darabja, amely rámutat, hogy Magyarország és így a magyar egyház is integráns részét képezte a Habsburg birodalomnak. Kiválóan kirajzolódik belőle, hogy hogyan reagáltak a helyi egyházak élén álló személyek az egyház számára útkeresést jelentő 19. század kihívásaira. Végül Fazekas megjegyezte, hogy a kötet térbeli és időbeli határai is jól megválasztottak és már várja a magyar fordítást, illetve a folytatást.
A püspöklexikon főszerkesztője, Rupert Klieber, a Bécsi Egyetem egyháztörténész professzora tartalmas felszólalásban mutatta be a vállalkozás dimenzióit. Előadása elején feltette a kérdést: miért van szükség püspöklexikonra? A választ pedig úgy lehetne összefoglalni, hogy nem csak az egyház történetének megismeréséhez, hanem egyben állam és egyház kapcsolatának mélyebb megértéséhez. A püspöki hivatal ugyanis politikummá vált, a Habsburg Birodalom uralkodói és intézményei támogatták a vallásos közösségeket, cserébe lojalitást vártak és sok püspök állami tisztviselőként is működött. Mindeközben e prelátusok szabtak irányt a helyi egyházak életének. Személyük tehát meghatározó volt. A nagyszabású vállalkozásba a Monarchia mind a 9 államának történészei bekapcsolódtak, az első kötetbe 126 püspök életrajzot írtak meg, amely, tekintve, hogy több püspökségről a betöltői továbbléptek 169 hivatali periódust jelent. Az életrajzokban számos kultúr-és társadalomtörténeti, gazdasági, nemzeti vonatkozás található. Végül Klieber számos érdekes statisztikai adatot hozott a püspökök karriermintáiból, származásukra, műveltségükre, életkorukra, tevékenységi körükre vonatkozóan.
A bemutatót Tusor Péter, a kötet magyar társszerkesztője zárta, aki a püspöklexikon megszületésének előzményeit villantotta fel: 2004-ben a Vatikáni Titkos Levéltárban Klieber professzorral történő találkozását, melynek révén bekapcsolódott az eredetileg Erwin Gatz által kezdeményezett nagyszabású projektjébe, akinek 2011-es halála elodázta a munkálatok befejezését. Végül köszönetet mondott úgy a mintegy félszáz szerzőknek, mind pedig a magyar 'Nazionalteam' tagjainak (Tóth Krisztina, Szirtes Zsófia, Fazekas István, Forgó András), akik mindnyájan érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy ma kezünkben tarthassuk a kötetet.
A nagyszabású munka római bemutatója okt. 7-én lesz az ottani Osztrák Intézetben, a bécsi pedig október 20-án, a magyar nagykövetség palotájában.
