2019. augusztus 29-én a veszprémi Szaléziánumban konferenciával emlékeztek meg Rott Nándor püspöksége idejéről. Márfi Gyula nyugalmazott érsek, apostoli kormányzó fővédnöki köszöntőjét követően az első szekció első előadójaként a Fraknói Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Sági György tartotta meg előadását Az egyházközségek megalakítása a veszprémi püspökség területén címmel. Ebben a katolikus autonómia törekvések történeti előzményeit is felvázolva tért rá a magyarországi, majd pedig azon belül a Veszprémi Egyházmegyében 1919-től meginduló egyházközség-alakítások bemutatására. Vázolta a püspök ezzel kapcsolatos rendelkezéseit, törekvéseit. A felmerülő nehézségek tekintetében az andocsi egyházközség megalakításának problémás körülményeit hozta fel példaként az 1920-as évek végéről, 1930-as évek első feléből.
A második szekció elnökeként a Fraknói Kutatócsoport külső munkatársa, Gárdonyi Máté, a PPKE HTK egyháztörténész professzora konferálta fel az szekció első előadójaként Tóth Krisztinát, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársát, aki A veszprémi püspökség gazdálkodása a két világháború között címmel tartotta meg előadását. Elsősorban a püspöki javadalom 1917–1922-es és 1939–1943-as átadása, illetve átvétele során keletkezett dokumentumok alapján vizsgálta a javak kezelésének kérdését. Rámutatott mind arra, hogy milyen változások következtek be Rott Nándor idején a püspökség törzsvagyonában (ingatlan, ingó javak és törzstőke), mind pedig arra, hogy hogyan alakult az utolsó olyan év (1938) forgótőkéje, amikor még ő kezelte a püspöki javadalmat.
A konferenciát könyvbemutató zárta, melyen Forgó András, a PTE BTK egyetemi docense mutatta be a Karlinszky Balázs és Varga Tibor László szerkesztésében 2019-ben publikált Erőgyűjtés és újrakezdés. A veszprémi egyházmegye története a 17. században című könyvet, mely A veszprémi egyházmegye múltjából sorozat 33. köteteként jelent meg. A tanulmánygyűjteményben olvasható Tusor Péternek, a Fraknói Kutatócsoport vezetőjének Veszprémi püspöki proszopográfiai/proszopológiai forrásai a vatikáni levéltárban, 1629–1696 címmel írt tanulmánya is, melyből az archontológia, proszopográfia és biográfia fogalmak tisztázását, valamint a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek 17. századi hasznosíthatóságának bemutatását emelte ki az ismertető.
