2022. április 6-án a budapesti Központi Szeminárium dísztermében került sor a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár és a befogadó intézmény szervezésében a patinás Veszprémi egyházmegye múltjából-sorozat 37., 38. és 39. kötetének bemutatójára – Martos Levente Balázs rektornak köszönhetően, s a Fraknói Kutatócsoport közreműködésével.
Karlinszky Balázs (Ph.D.) levéltárigazgató megnyitó szavai után A veszprémi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1778–1779. II. Veszprém megye című kötetet Rev. Gárdonyi Máté (Ph.D.), a PPKE HTK Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszékének tanszékvezető professzora ismertette. A Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor által sajtó alá rendezett impozáns forráskiadvány kapcsán Gárdonyi Máté ismertette a canonica visitatiók történetét és fontosságát, valamint kiemelte, hogy az egész egyházmegyét lefedő egyházlátogatás kiadása milyen sokrétű kutatási lehetőséget biztosít a történészek és művészettörténészek számára.
Ezt követően a „Capella reginalis.” A veszprémi püspökség a középkorban című tanulmánykötetet az ELKH Moravcsik Gyula Intézet alapító igazgatója, Szovák Kornél (D.Sc.) tudományos tanácsadó, a PPKE BTK docense mutatta be. Ennek során kiemelte, hogy egy felettébb sokszínű, különböző tudományos módszertannal dolgozó tanulmányokat tartalmazó kötetet vehet kezébe az olvasó. Véleménye szerint a kötet nem csak a veszprémi egyházmegye iránt érdeklődők számára lehet fontos, hanem a tágabb medievista szakma számára is fontos eredményeket hozott, s jelentősége kiemelkedő egy jövőbeli egyházmegye-monográfia tekintetében is. A tanulmányok bemutatása során kitért arra is, hogy a Kutatócsoport három munkatársa is írt a kötetbe. Nemes Gábor A veszprémi egyházmegye kapcsolata a Római Kúriával a késő középkorban című írásában a kapcsolatok különböző szintjeit és tereit mutatta be, többek közt a hivatásszerűen Rómában tartózkodó, a diplomáciai küldetésben vagy zarándokként érkező, valamint a különböző kérelmeket benyújtó személyeken keresztül. Fedeles Tamás elsősorban a szervíciumok és annáták, az ad limina látogatások, valamint a kúriai promóciók kapcsán vizsgálta a veszprémi egyházmegye és az Apostoli Kamara késő középkori érintkezési pontjait. Kanász Viktor pedig Kanizsa egyházi topográfiájának késő középkori és a kora újkori viszonyait mutatta be, ismertetve a város területén működő egyházi vonatkozású intézményeket, többek közt a plébániatemplomot, a ferences kolostort, a Szent Miklós- és a várkápolnát, valamint az ispotályt.
Végül Karlinszky Balázs idén megjelent, A veszprémi székeskáptalan archontológiája 1079–1556 című kötetét Hermann István (Ph.D.), a BFL tudományos–szakmai főigazgató-helyettese ismertette, kiemelve annak gazdag forrásbázisát, elemezve használhatóságát. Megjegyezte továbbá, hogy a kötet többet ad, mint amit a cím sejtet, ugyanis például a oltárigazgatók archontológiája is bekerült a kötetbe.
Az eseményt számos levéltáros, történész tisztelte meg jelenlétével, köztük két akadémikus, Solymosi László és Adriányi Gábor professzorok.