Előadás a Prohászka Ottokár emlékkonferencián

Prohászka Ottokár kalocsai érsek halálának 90. évfordulója kapcsán rendeztek konferenciát 2017. április 1-jén a Központi Szemináriumban, ahol többek között a PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa, Tóth Krisztina is előadott: vatikáni levéltári kutatásai eredményét tárta a nyilvánosság elé. Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre (A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján) című előadásában először arra tért ki, hogy hogyan merült fel a kalocsai érseki utódlás kérdése sede plena, tehát még Várady Lipót Árpád életében, majd hogy milyen jelöltek jöttek szóba az érsek elhunytát követően. Megállapította, hogy 1922. szeptember 18-án merült fel először a kalocsai érseki szék utódlásának kérdése, Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek a nunciussal folytatott beszélgetése során. Azonban ekkor a nuncius még csak felsorolta Prohászka ellen felhozott érveit, tárgyalásokba nem bocsátkozott, tekintve, hogy akkor Várady érsek még élt. 1923. február 18-ai elhunytát követően azonban a kérdés aktuálissá vált. Mivel ez volt az első olyan eset, amikor a király nélküli királyságban egy egyházmegye élére főpásztort kellett kinevezni és így a jövőre nézve is a püspökkinevezések terén valamiféle modus procedendit találni, különösen nagy hangsúlyt helyezett rá mindkét fél, hogy az ő álláspontja érvényesüljön. A kormány jelöltje kezdetben Prohászka Ottokár volt, de mivel a szentszéki visszajelzések alapján várható volt, hogy nem sikerül jelöltségét keresztülvinni, április végére Vass József lett. A kormányzó jelöltje hivatalosan szintén ő volt, nem hivatalos formában azonban Prohászka kinevezésének örült volna, melyet Schioppa nuncius 1923. május 2-ai jelentése is alátámaszt. A nuncius a kérdés szóba kerülése óta Zichy Gyula mellett foglalt állást. A Szentszék gondosan kikérte és összegyűjtötte több ember véleményét (Patrick Murray redemptorista rendfőnöktől és Włodzimierz Ledóchowski jezsuita rendfőnök, Szentiványi Róbert, Rott Nándor, Fischer-Colbrie Ágoston, stb.) és ezeket összegezte a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja 1923. május 23-ai ülésének előkészítő füzetében, melyben még Prohászka Ottokár neve is szerepelt jelöltként. Az ülés jegyzőkönyvében – többek között – a bíborosok egyenkénti állásfoglalása olvasható személyével kapcsolatban, de végül nem rá esett a választás, hanem Zichy Gyula pécsi püspökre. Végül Tóth Krisztina megállapította, hogy Prohászka nem pusztán Indexre került művei miatt, hanem korát meghaladó felfogása, illetve a Szentszéknek a püspökkinevezések kérdésében elfoglalt álláspontja (mivel Prohászka a kormány és különösen a protestáns kormányzó jelöltje volt, megválasztása esetén olybá tűnhetett volna, hogy prezentációs jogot adnak a kormánynak és az államfőnek) miatt nem lett kalocsai érsek.

Meghívó/Program
Magyar Kurír
Székesfehérvári egyházmegye
p ek