A Magyar Hadtudományi Társaság és a Szülőföldünk Honismereti Egyesület szervezésében 2025. szeptember 29. és október 1. között Győrben tartották a Győr vármegye hadtörténelmünkben című konferenciát, melyen a Kutatócsoport részéről Nemes Gábor és Kanász Viktor vettek részt.
Az első napon Nemes Gábor a győri székeskáptalan hadi bandériumát rekonstruálta a káptalan középkori számadáskönyvéből nyert adatok alapján 1495 és 1528 között. Ebben megállapította, hogy a győri káptalan – jóllehet az 1498. évi 20. tc. alapján nem számított a bandériumtartó birtokosok közé – 1502-től kimutathatóan rendelkezett zsoldosokkal. A káptalani zsoldosok között lovas (nehéz- és könnyűlovas egyaránt), valamint gyalogos katonák is előfordultak, amelyeknek külön kapitányuk és zászlójuk volt. A zsold, valamint a fegyverrel, ruházattal és élelemmel történő ellátás anyagilag megterhelte a kanonokokat, a hadiadó mellett saját jövedelmeikből is kellett finanszírozniuk a háborús költségeket. Az előadó pontosan rekonstruálta a mozgósítás menetét és a hadi ügyekkel kapcsolatos feladatok káptalanon belüli megoszlását.
A második napon Veres András győri püspök köszöntését Nemes Gábor tolmácsolta, majd Kanász Viktor tartott előadást Szász Móric és az 1552-es győri "táborozás" címmel. Előadásában bemutatta, milyen negatívan értelmezték a kortársak és az utókor történészei, írói Szász Móric 1552-es magyarországi hadjáratát. Ennek kapcsán pedig arra kereste a választ, miért nem I. Ferdinánd király vagy a főherceg vezette a hadakat, hogyan vonult a korábban lázadó herceg végül Habsburg szövetségben a magyar hadszíntérre, s mit lehet tudni győri táborozásáról, illetve a város megerősítéséről. Részletesen szólt az elfeledett esztergomi portyájáról, s arról is, hogy mindez milyen következményekkel járt rövid, illetve hosszú távon. (A témáról bővebben itt lehet olvasni az Arrabona 2023-as számában.)
