Tamás Fedeles, Tutte le strade portano a Roma? L’ordinazione dei chierici ungheresi nella Curia Romana 1426–1523 (Storia d’Ungheria 3), Viterbo: Sette Città 2026. 366 p.
Tra coloro che visitavano la Città Eterna, facevano la loro comparsa di volta in volta individui isolati o gruppi più o meno numerosi che desideravano ricevere i vari gradi dell'ordine sacro presso la Curia Romana, oppure ottenere una favorevole risoluzione delle pratiche relative alla propria promozione. Il "turismo delle ordinazioni" romano – come la letteratura scientifica internazionale ha felicemente battezzato il fenomeno – assunse dimensioni considerevoli soprattutto a partire dal XV secolo.
A questo proposito sorgono, com'è naturale, numerosi interrogativi: chi erano e perché intraprendevano questo lungo viaggio? Quali requisiti venivano richiesti agli ecclesiastici ordinandi? Quali erano le singole fasi della procedura di ordinazione romana? Quali strati della società ecclesiastica si riscontrano tra gli ordinati in Curia? In quale proporzione si trovano i beneficiari ungheresi tra i chierici giunti a Roma? Qual era la distribuzione degli ordinandi nel palazzo papale provenienti dalle diverse aree del Bacino dei Carpazi? In che misura la distanza da Roma influenzava la propensione al viaggio? Gli eventi politici nazionali e internazionali ebbero un impatto su questi spostamenti? Si possono individuare correlazioni tra il turismo delle ordinazioni e la Riforma? Il volume cerca di rispondere, tra le altre cose, a queste domande attraverso un approccio interdisciplinare e inserendole in un ampio contesto europeo.
* * *
Az Örök Városba látogatók között időről időre felbukkantak olyan egyedülálló személyek vagy kisebb-nagyobb csoportok, akik a római kúriánál szerették volna felvenni az egyházi rend szentségének különböző fokozatait, vagy kedvező elbírálást kívántak elérni a szentelésükkel kapcsolatos ügyekben. A római „szentelési turizmus” – ahogyan a nemzetközi szakirodalom találóan elnevezte a jelenséget – különösen a 15. századtól kezdve öltött jelentős méreteket.
Ezzel kapcsolatban természetesen számos kérdés merül fel: kik voltak ők, és miért vállalkoztak erre a hosszú utazásra? Milyen követelményeket támasztottak a szentelendő egyházi személyekkel szemben? Melyek voltak a római szentelési eljárás egyes szakaszai? Az egyházi társadalom mely rétegei mutathatók ki a Kúriánál felszenteltek között? Milyen arányban találhatók magyarországi javadalmasok a Rómába érkező klerikusok között? Hogyan oszlottak meg a Kárpát-medence különböző területeiről érkező szentelendők a pápai palotában? Milyen mértékben befolyásolta a Rómától való távolság az utazási hajlandóságot? Volt-e hatásuk a hazai és nemzetközi politikai eseményeknek ezekre a mozgásokra? Kimutathatók-e összefüggések a szentelési turizmus és a reformáció között? A kötet többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ egy interdiszciplináris megközelítésen keresztül, tágabb európai kontextusba ágyazva.
A kötet teljes terjedelmében letölthető és elolvasható alább.