Magyarország egyházmegyéi és püspökei (1804–1918). Intézménytörténeti és életrajzi lexikon I–IV, szerk. Szirtes Zsófia–Tusor Péter–Rupert Klieber, Budapest 2025 (xxvi+832 p. + [90] p. kommentált, ff. és színes képmelléklet).
A „Bischofslexikon 1804–1918”, a Fraknói Kutatócsoport pályázati ciklusokon átívelő, még az MTA Lendület-programja keretében elindított megaprojektjének első szakasza 2020 Pünkösdjén fejeződött be. A széleskörű nemzetközi együttműködés keretében megvalósult kutatás eredményeit a berlini Duncker & Humblot kiadó gondozásában megjelent impozáns kötet tartalmazza: Die Bischöfe der Donuaumonarchie 1804 bis 1918. Ein amtsbiographisches Lexikon, Herausgegeben von Rupert Klieber, Band I: Die röm.-kath. Kirchenprovinzen Gran, Kalocsa, Erlau im Königreich Ungarn, unter Mitarbeit von Péter Tusor, Duncker & Humblot, Berlin 2020 (xviii + 661 p). További részletek, a kutatás nemzetközi dimenziói: itt, Bemutatók Budapesten, Rómában, Bécsben. A „hosszú 19. század” kutatásában a vatikáni alapkutatási eredményeket sem nélkülöző egyházmegye-történet áll a Kutatócsoport vizsgálatainak középpontjában. Maga a projekt is római eredetű, akár a kezdeményező Campo Santo Teutonico-rektor, Erwin Gatz († 2011) szerepét, akár a főszerkesztő Rupert Klieberrel másfél évtizede folytatott kooperáció vatikáni levéltári eredetét nézzük.
A második szakasz, vagyis a magyar nyelvű változat („Püspöklexikon 1804–1918”) főbb munkálatai 2023 karácsonyára zárultak le. A magyar lexikon javított, illetve bővített új kiadás. Míg a német lexikon esetében a bécsi főszerkesztőé, Rupert Klieber professzoré volt az ultima manus, addig jelen esetben a szócikkek szerzőié. A dualista monarchia miliőjét megidézve, képletesen úgy fogalmazhatnánk, hogy míg a német, 1.0 változatnál Bécs, addig a magyar, 2.0 kiadásnál Budapest álláspontja érvényesült – kölcsönös szakmai egyeztetéseket követően. A kutatási projekt és eredménye a maga teljességében tehát csakis a magyar kiadás figyelembevételével értékelhető és értelmezhető. A szerkesztés során Klieber professzor – munkatársai közreműködésével – hatalmas munkával, egységes koncepciót alkalmazva átdolgozta, egységesítette, új levéltári és nyomtatott forrásokkal, valamint német szakirodalmi adatokkal bővítette a szócikkeket. Az esetek döntő többségében magyar szerzők és lektorok ezt az anyagot használva dolgoztak tovább a Szirtes Zsófia által németről visszafordított szövege(i)kkel. Klieber professzor eljárásának eredményeit általában megtartottuk. Néhány biogramm esetében erőteljesebben érvényesült a szerző eredeti álláspontja. A szócikkeket a szerzők a magyar kiadásban már egyedül jegyzik. Az egyházmegye-leírások esetében Klieber professzor jól elkülöníthető statisztikai elemzéseit közvetlenül idézzük a német kiadásból. E kétlépcsős kutatási koncepció interaktív módon formálódott Bécs és Budapest között a már-már longue durée projekt folyamán, s 2018–2019 folyamán véglegesült. A szócikkek frissítését a magyar kiadás előtt meghatározóan épp a kutatás hosszas időspektruma tette indokolttá. (A textológiai munkálatok részleteiről Szirtes Zsófia, a magyar kiadás projektszerkesztőjének ismertetője nyújt tájékoztatást.) A szakirodalmi adatok az 2023. évi állapotot tükrözik. Az első, német kiadásnak – az ilyesfajta óriási vállalkozásoknál óhatatlan – hibáit lehetőleg javítottuk. (A német változathoz készült tételes Errata & Corrigenda a javított magyar kiadás nyomtatott megjelenését követően, online lesz hozzáférhető.)
A felvidéki egyházmegyék szlovák szerzőinek szócikkei esetében Klieber professzor javaslatára a német változat fordítását hozzuk, és mindössze az adatok lektorálására, valamint a bibliográfia bővítésére törekedtünk. A szlovák szerzők ugyanis csupán részlegesen használták a – főként régebbi keletű – magyar szakirodalmat. A magyar történettudomány szemléletétől erősen eltérő szlovák interpretációk kritikus olvasatát – két egyházmegye történeti bevezetője kivételével – a hozzáértő magyar olvasóközönségre bízzuk. A genezisében 2006–2008-ig visszamenő, ténylegesen 2009 tavaszán megkezdett nemzetközi kutatás során szerzett tapasztalatok, a szlovák kollégákkal a szinte teljesen eltérően felfogott és értelmezett közös történelmünkről Bécsen keresztül folyó szakmai diszkusszió behatóbb ismertetésének még nem jött el az ideje. Rendkívül fontos eredménynek tartjuk, hogy 2020-ban, a trianoni tragédia 100. évfordulóján sikerült elérnünk: a Berlinben napvilágot látott rangos nemzetközi kiadványban – bizonyos tendenciózus, egyoldalú állítások ellenére – a magyar történelem alapvetően magyar történelemként van jelen. Tehát alapvetően mentes attól a sajnos gyakran tapasztalt törekvéstől, mely a jelen status quo-t kívánja a múltba visszavetíteni, netalán történetileg megalapozni kívánó . E cél számos kompromisszum révén valósult meg, melyek keresése közben értelemszerűen kudarcokkal is szembesülnünk kellett. Ilyen a nyitrai és besztercebányai püspökség történetével kapcsolatos kérésünk. A két egyházmegye történetének bemutatása finoman fogalmazva egyoldalú maradt a német kiadásban. (Lásd a historiográfiailag izgalmas szerkesztési dokumentációból a 2019. márc. 5-én Bécsbe írt levél 4. pontját.)
A nagyszabású kutatás mögött nem állnak ERC százmilliók. Az eredményeket, jelentőségüket Közép-Európa történetének megismerésében és megértésében mégis a legmagasabb szinten ismertette és értékelte a nemzetközi tudományosság Joachim Bahlckétől kezdve Andreas Gottsmannon át Thomas Winkelbaueren keresztül. (További recenziók, ismertetők itt). Az Erwin Gatz által biztosított kezdőtőke mellett csupán az Österreichisches Wissenschaftfonds (Austrian Science Fund) és az MTA Lendület Program (továbbá a Fraknói Kutatócsoport 2017–2024 közötti költségvetésének töredéke) révén valósult meg. Első körben, 2024 folyamán a projekt legnevesebb szerzőjének, † Adriányi Gábornak a Bevezetése, valamint az egyes egyházmegyék külön-külön, e-fasciculusokban látnak napvilágot. Utóbbiaknál az adott egyházmegye összes püspökbiogrammja megtalálható. A kötetben a német nyelvű változat struktúráját követve a több helyen szolgáló főpásztorok legutolsó egyházmegyéjüknél szerepelnek.
Az egyes egyházmegyék publikálása után maga a kötet az összes e-fasc. publikálását követően most, a 2024. február 27-én megnyitott Fraknói-centenárium 2025. február 26-ai lezárásának alkalmára jelenik meg.
A lexikon – nem teljesen véletlenül – éppen az Akadémia alapítási bicentenáriumára készült el. A legfrissebb hazai és külföldi szakirodalomra épülő, levél- és kézirattári feltáró alapkutatási eredményeket is tartalmazó kötet ugyanis számos akadémikus főpap életrajzát tartalmazza anyaországi, erdélyi magyar és szlovákiai szlovák szerzők tollából. E főpapok nem csak alkotó tagjai, hanem miként a szócikkeből is kiderül: sok esetben bőkezű mecénásai voltak az egész nemzet tudományos testületének. Az MTA Lendület programja keretében megalakult Fraknói Kutatócsoport és vezetője a Fraknói Emlékkönyv mellett e nagyszabású művel járul hozzá az Akadémia alapításának kétszázadik évfordulója megünnepléshez.
A magyar kiadás Szirtes Zsófia és Tusor Péter, valamint Rupert Klieber csapatmunkája, melybe korábban Fazekas István és Forgó András is bekapcsolódott. Az olvasószerkesztői feladatokat Lőrincz Zita és Varsa Márton végezte. A személynévmutatót Sági György irányításával Cziráki Csongor, Hőgye Attila és Kőhalmi Olivér állította össze. Külön köszönet illeti Balogh Margitot az egyházmegyei bevezetőkért, hasznos tanácsaiért. Tengely Adriennek a szlovák szerzők szócikkeinek gondos szakmai lektorálását és könyvészeti augmentálását, az egri és a szatmári szócikkek újraírását, Véghseő Tamásnak pedig az összes (!) görögkatolikus szócikk ellenőrzését, frissítését köszönjük. A görög szertartású római katolikus egyházmegyéket (V.) végül külön kötetben közöljük majd. De jár a köszönet az összes szerzőnek Székesfehérvárról, Szombathelyről, Pécsről, Szegedről, Egerből, Nyíregyházáról; Gyulafehérvárról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről; a Felvidékről/Szlovákiából, Kárpátaljáról; s persze Bécsből és Budapestről. A szerzők közül Gheorghe Gorun Nagyváradról, Bura László Szatmárról, illetve Csíky Balázs, a Fraknói Kutatócsoport Bolyai-ösztöndíjas munkatársa, valamint az időközben elhunyt Adriányi Gábor sajnos már nem érhette meg a teljes Püspöklexikon elkészültét. Adriányi Gábornak – saját, még a korrektúra idején tett közlése szerint – a lexikont bevezető tanulmánya az utolsóként megjelenő írása.
A Püspöklexikon 1804–1918 egyben a Fraknói Kutatócsoport, a Moravcsik Gyula Intézet és a Collegium Professorum Hungarorum évezredes történeti dimenziójú projektjének a kezdete. Az Erwin Gatz nevével fémjelzett német kutatás mintájára el fog készülni az 1001–1993 közötti magyar püspökök életrajzi lexikona. A tervezett kötetek a következők: Püspöklexikon 1918–1993; Püspöklexikon 1711–1804; Püspöklexikon 1605–1711;1526–1605, Püspöklexikon 1458–1526; Püspöklexikon 1302–1458; Püspöklexikon 1001–1302. A Mohács-évfordulóra készülve a Hunyadi–Jagelló kor lexikonjának kézirata már a lezárás előtt áll. Lásd Fedeles Tamás főszerkesztő híradását erről és a teljes projektről.
A teljes, mutatóval és más apparátusokkal ellátott kötet itt tölthető le.
