A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának impozáns lovagtermében került sor 2020. február 19-én Nemes Gábor, a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársának előadására a Középkori Esték programsorozat keretében. Mondandóját két részre osztotta: az elsőben Győr középkori egyházi topográfiájáról beszélt, míg a második részben Győr középkori egyházi társadalmát ismertette az 1386 és 1526 közötti időszakban.
Előadása elején a késő középkori Győrhöz kötődő egyházi entitások székhelyét, templomait, kolostorait, falvait helyezte el a mai város térképén mind szóban, mind pedig az általa kivetített térképen színessel kiemelve. Megemlítette például, hogy volt egy Szent Lázár plébániatemplom és egy Mater Misericordiae templom is a püspöki városrészben, azonban csak egy templomrom van, így előfordulhat, hogy a templomot átkeresztelték. Ezt követően Győr sokszínű késő középkori egyházi társadalmáról beszélt. Ennek elején leszögezte, hogy a győri püspökség jövedelem alapján a középmezőny alján helyezkedett el, aki püspököt tovább helyeztek, az udvar fontos emberei voltak. A segédpüspökök nagy része a vizsgált korszak elején szerzetes volt, azonban az 1510-20-as évekre ez megváltozott, a kanonoki életpálya csúcsa lett e pozíció. A vikáriusok és helyetteseik a vizsgált korszakban 26 fő, ebből 15-en egyetemi tanultságúak voltak, általában jogilag képzett emberek. A jószágkormányzók mind világiak, mind egyháziak, például kanonokok lehettek. A székeskáptalanban 32 stallum volt, sublector, ill. a Megholtak oltárának két javadalmasa. Oltárjavadalmak összesen 46, valószínűleg 25-30 volt egy időben. Ezekhez párosítva 136 oltárjavadalmast sikerült azonosítani, valamint 66 karpapot. Szintén a mai Győr területén működött a Szent Adalbert társaskáptalan. Ugyanígy több plébános, köztük a székesegyház élén is állt egy, ami akkoriban nem volt evidens. Győrben káptalani iskola is működött. A szerzetesek közül Nemes a domonkosok, ferencesek, johanniták tevékenységéről, tanultságáról, reformálási kísérleteiről is beszélt. Megemlítette továbbá, hogy adatolható 1454-től egy Szűz Mária oltártestvérület, valamint 1523-tól Szűcs, szabó és posztómetsző céh legényegylete.
Összegzésképpen elmondta, hogy Győr lakosságának 4-6%-át tették ki a vizsgált korszakban az egyháziak, akikből a késő középkori klerikusok széles spektrumára láthatunk rá.
Szöveg és fotók: Tóth Krisztina
