Notiziario dell’Archivio Apostolico Vaticano, Tesori della Storia, numero 1
A Vatikáni Apostoli Levéltár hírlevele, A történelem kincsei, 1. Szám
A prefektúra szíves engedélyével közöljük a Vatikáni Apostoli Levéltár első hírlevelének magyar nyelvű összefoglalását. Ezt az institutumfraknoi.hu számára Nagy Katalin, a Fraknói Kcs. vatikáni kutatási rezidense, a Moravcsik Gyula Intézet tudományos munkatársa készítette.
A Levéltár hírleve több fontos témával foglalkozik, ezek között találhatjuk José Tolentino de Mendonça bíboros bevezetését, amelyben rávilágít az Apostoli Levéltár jelentőségére. Továbbá a kutatók olvashatnak arról a fordulópontról, a Levéltár névváltozásáról, ami egy új korszakot nyit meg a Levéltár történetében, ugyanis a Vatikáni Titkos Levéltár 2020-tól Vatikáni Apostoli Levéltárként működik tovább. Ezt követi egy alapos elemzés a 2020. február 21-én, XII. Piusz pápa levéltárainak a nyilvánosság előtt való hivatalos megnyitása alkalmából tartott kongresszus előadásaiból. Emellett egy rövid kitérőben megismerhetjük a Levéltár kritikus pillanatait a járványhelyzet alatt. Hírt kapunk a nemrég Atlantában (USA) létrehozott, az Apostoli Levéltár munkáját segítő alapítványról, a Treasures of History Foundation-ról. Ezentúl a hírlevélben belepillanthatunk a koreai nuncius levéltárának digitalizálásának folyamataiba és a Commissione Soccorsi 1939 és 1958 közötti tevékenységével foglalkozó levéltári egységekbe is.
Miért fontos az Apostoli Levéltár?
José Tolentino de Mendonça bíboros a 20. századi Bloch szavait elemezve arra a tényre helyezi a hangsúlyt, hogy a keresztények számára a történelem kulcsfontosságú. Miközben más vallási rendszerek rítusaikat és hitnézeteiket egy olyan mitológiára alapozták meg, amely gyakorlatilag idegen az emberi kortól, a keresztények a történelmi tényekbe vetett hitüket rögzítették. A keresztények számára a történelem tereiben véghez vitt zarándoklat az üdvösség felé vezető út. Ezért Bloch szerint „il cristianesimo è una religione di storici” a kereszténység a történészek vallása. Ezalatt nem azt értjük, hogy csak történészek lehetnek keresztények, vagy hogy csak keresztények lehetnek történészek, hanem azt, hogy minden keresztény arra hivatott, hogy létezését egy olyan jó hírre alapozza, amely Isten Szavának történelmi megtestesüléséből indul ki (Jn. I, 14). Ezért sem meglepő, hogy a Katolikus Egyház számára a Levéltár nem egyszerűen egy írásos anyagok megőrzésére szolgáló intézmény, hanem lehetővé teszi az Egyház számára, hogy felismerje önmagát a leírt történeti eseményekben. A levéltárak nem megfelelő támogatása azzal a kockázattal jár, hogy történelmünk egyes részei feledésbe merülhetnek. A bíboros kihangsúlyozza, hogy a veszély még ennél is fenyegetőbb, amit Ferenc pápa is sokszor amnéziaként emleget: a veszélye annak, hogy elfelejtjük, kik vagyunk és megfeledkezünk a ránk bízott kincsről: a hitünkről. Ezért is „l’Archivio Apostolico Vaticano è dunque profondamente inscritto nel cuore della Chiesa” a Vatikáni Apostoli Levéltár mélyen be van írva/be van vésve az Egyház szívébe.
„Titkosból” „Apostoli”: a változás jelentése
Ferenc pápa Motu proprio formájú, 2019. október 22-ei, apostoli leveléből kiderül annak a döntésének a pontos oka, amellyel megváltoztatta a Vatikáni Titkos Levéltár nevét Vatikáni Apostoli Levéltárra („L’esperienza storica”, L’Osservatore Romano, 28-29, 2019 október 22, II.). A dokumentumból fény derül arra a tényre is, hogy a pápai levéltár secretum és apostolicum elnevezése egyaránt használatos volt a tizenhetedik században, és még a tizenkilencedik században is Archivium Secretum Apostolicum Vaticanum elnevezést volt szokás feltüntetni. Ferenc pápa, hogy elkerülje azokat a „Titkos” kifejezéssel kapcsolatban felmerülő félreértéseket, amelyeket a levéltár megnevezése okozott a modern nyelvekben, beleértve az olaszt is, helyesnek tartotta, hogy ezt a megjelölést az „Apostoli” jelző vegye át, ami a latin nyelvben egyenértékű a secretum kifejezéssel (secretum – magán; apostolicum – domnus apostolicus) a jogi nyelvhasználatban is a pápa magánlevéltárát érthetjük a kifejezés alatt.
XII. Pius pontifikátusa folyamán keletkezett dokumentumok megnyitása a konzultációra
A 2020. február 21-én tartott kongresszus
Ferenc pápa a Vatikáni Levéltár munkatársaival való találkozásakor, 2019. március 4-én bejelentette, hogy 2020. március 2-án megnyitják a konzultációra a XII. Piusz pontifikátusa folyamán keletkezett dokumentumokat (1939-1958), amik körülbelül 20.000 levéltári egységet gyűjtenek össze. Ahogy az köztudott, a pápa dönt arról, hogy megnyitja az elődjeinek pontifikátusából származó levéltári egységeket: 1881-ben XIII. Leó pápa a kutatók rendelkezésre bocsátotta a dokumentumokat egészen 1815-ig; 1921-ben XV. Benedek meghosszabbította a szabad konzultációt az 1830-as évekig; majd 1924-ben XI. Piusz pápa 1846-ig; VI. Pál 1966-ban megnyitotta IX. Piusz pápa pontifikátusa (1846-1878) folyamán keletkezett dokumentumokat; II. János Pál kitolta a ciklust a XIII. Leó pápai kormányzásának a végére, azaz 1878-tól 1903-ig, amit 1984-ben meghosszabbított 1922-ig, belefoglalva X. Piusz (1903-1914) és XV. Benedek (1914-1922) pontifikátusainak dokumentumait is. Végül 2006-ban XVI. Benedek hozzáférhetővé tette XI. Pius pápa valamennyi dokumentumát.
Az 1958-as évig terjedő, tehát a XII. Piusz pápa pontifikutásából (1939-1958) bustákban és fasciculusokban fellelhető dokumentumok szabadon elérhetővé váltak 2020 márciusában a Vatikán levéltáraiban: a Vatikáni Apostoli Levéltárban, az Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Szekciója Történeti Levéltárában, a Hittani Kongregáció Levéltárában, a Keleti Egyházak Kongregációja Történeti Levéltárában, valamint a Szent Péter-bazilika Építése Történeti Levéltárában.
Egyedülálló kezdeményezéssel a Vatikáni Apostoli Levéltár 2020. február 21-én szervezett egy L’Apertura degli Archivi della Santa Sede per il Pontificato di Pio XII (1939-1958) (‘A Szentszék levéltárainak megnyitása a XII. Piusz pontifikátusának korszakából’) című konferenciát a római Istituto Patristico Augustinianum intézetében, hogy bemutassa a levéltárak munkáit a kutatóknak. A konferencia napját José Tolentino de Mendonça bíboros, a Szent Római Egyház levéltárosa és könyvtárosa nyitotta meg. Délelőtt a Vatikáni Levéltár levéltárosai szólaltak fel: Alejandro M. Dieguez (Il governo della Chiesa ‘Az Egyház kormányzása’); Luca Carboni (Aspetti della diplomazia del papa: le rappresentanze pontificie ‛A pápa diplomáciájának szempontjai: a pápai képviseletek’); Giovanni Coco (La guerra e il dopoguerra ‘A háború és a háború után’); Gianfranco Armando, Francesca Di Giovanni, Giuseppina Roselli (La carità del papa ‘A pápa jótékonysága’); Daniele De Marchis (L’arte sacra e la ricostruzione delle chiese ‛A szakrális művészet és a templomok helyreállítása’). Délután a szentszéki levéltárak vezetői illusztrálták a hatáskörükbe tartozó forrásokat: mons. Assunto Scotti (Államtitkárság Általános Ügyek Szekciójának Levéltára); Johan Ickx (Pápai Államtitkárság Államközi Kapcsolatok Szekciója Történeti Levéltára); mons. Alejandro Cifres (Hittani Kongregáció Levéltára); mons. Luis Manuel Cuña Ramos (Népek Evangelizációja Kongregációja Történeti Levéltára); Gianpaolo Rigotti (Keleti Egyházak Kongregációja Történeti Levéltárának); Ugo Taraborrelli (Apostoli Penitenciária Levéltára); Simona Turriziani, Assunta Di Sante (Szent Péter-bazilika Építése Történeti Levéltárának). A tanulmányi napot a Vatikáni Levéltár prefektusának, mons. Sergio Pagano szavai zárták.
A Vatikáni Levéltár a világjárvány idején
A Covid-19 világjárvány váratlan kitörése 2020 február utolsó napjaiban és március elején konkrét fenyegetéssé vált. A XII. Piusz pápa levéltárainak megnyitásával kapcsolatos konferencia (2020. február 21.) és a levéltári egységek konkrét megnyitása (2020. március 2.) után közvetlenül a Vatikáni Levéltár csupán öt napra (március 2. – március 5.) fogadhatta a kutatókat, akik az elmúlt hónapokban foglaltak időpontot. Március 9-én az előrehaladott járványhelyzet miatt a Levéltárnak be kellett zárnia. Alig három hónap elteltével, amint az általános rendelkezések lehetővé tették a normális kerékvágásba való viszonylagos visszatérést, a Levéltár újra megnyitotta kapuit június 1-től június 26-ig, hétfőtől péntekig, a kutatók számára, maximum 25/30 fő létszám-korlátozással, az összes szükséges óvintézkedés betartásával. A távolságtartás biztosítása érdekében a kutatók tanulmányozhatják a dokumentumokat a Sala Pio XI helységén kívül a Sala Sisti V két termében is. A Levéltár a nyári szünet után már augusztus 31-én, egy hónappal korábban a szokásos nyitási dátum előtt várta a kutatókat, hogy bepótolhassák az elveszett hónapokat. A Levéltár a világjárvány második hulláma alatt is zárásra kényszerült november 9. és december 4. között, de azóta is szabályos nyitvatartassál várja a kutatókat. Az intézmény nagy erőfeszítéseket fektet továbbra is arra, hogy ezekben a nehéz időkben is szolgálja az Egyházat és folytassa a tanulmányokat minden lehetséges módon.
Az Apostoli Levéltár kiadványai 2019-2021-ben
Segreteria di Stato. Beneficenza Pontificia. Inventario a cura di Sergio Pagano, Città del Vaticano, marzo 2019 (AAV, Indice 1297).
Sacra Romana Rota. Causae (1939-1958). Inventario a cura di Enrico Flaiani, Città del Vaticano, febbraio 2020 (AAV, Indice 1299A).
Congregazione Concistoriale. Ponenze (1939- 1948). Inventario a cura di Alejandro M. Dieguez, Città del Vaticano, marzo 2020 (AAV, Indice 1277A).
Carte Bonatti (Pietro). Inventario a cura di mons. Stefano Sanchirico, Città del Vaticano, revisione ottobre 2020 (AAV, Indice 1296).
Archivio della Nunziatura Apostolica in Congo (Kinshasa) (già Deleg Ap. in Congo Belga e Ruanda Urundi 1930-1954). Archivio della Nunziatura Apostolica in Burundi (1930-1954). Archivio della Nunziatura Apostolica in Rwanda (1930-1954), Città del Vaticano, novembre 2020 (AAV, Indice 1327).
Archivio della Nunziatura Apostolica in Ecuador (1861-1953). a cura di suor Lucina Bianchini, F.S.P., giugno 1982; revisione a cura di Sergio Macchiusi, novembre 2020; aggiunte di Flavia Tudini, dicembre 2020 (AAV, Indice 1231).
Archivio della Nunziatura Apostolica in Haiti (an. 1874-1942). a cura di suor Lucina Bianchini (…) 1980. Revisione a cura di Giorgio Porri, Città del Vaticano, dicembre 2020 (AAV, Indice 1232).
Congregazione Concistoriale. Cappellani militari (1926-1936). Elenco a cura di Luciano Seganti (1990), trascrizione digitale di Luciano Cipriani e Alfredo Tuzi (2006), introduzione e integrazione di Alejandro Mario Dieguez, dicembre 2020 (AAV, Indice 1169B).
Fondo Nonantola. Monasterium S. Silvestri de Nonantula. Inventario a cura di mons. Giuseppe Gullotta (1953) con note coeve di Angelo Mercati; digitalizzazione di Daniele D’Incornato (2018); revisione e introduzione di Barbara Frale (2020), dicembre 2020 (AAV, Indice 1093).
Archivio della Nunziatura Apostolica in Cuba (1950-1962). Inventario a cura di Daniele De Marchis, Città del Vaticano, gennaio 2021 (AAV, Indice 1265A).
Archivio della Nunziatura Apostolica nella Repubblica Dominicana (an. 1874-1935), a cura di suor Lucina Bianchini (…) 1980. Revisione a cura di Giorgio Porri, Città del Vaticano, gennaio 2021 (AAV, Indice 1234).
Palazzo Apostolico. Castel Gandolfo. Inventario a cura di Francesca Di Giovanni e Giuseppina Roselli, Città del Vaticano, gennaio 2021 (AAV, Indice 1248 IV).
Protonotari Apostolici (1871-1978). Inventario a cura di mons. Stefano Sanchirico, Città del Vaticano, gennaio 2021 (AAV, Indice 1316A).
Segreteria di Stato, Sezione Alleati (1-30). Segreteria di Stato, Migrazione Sezione Alleati (1- 20). Inventario a cura di Francesca Di Giovanni e Giuseppina Roselli, Città del Vaticano, gennaio 2021 (AAV, Indice 1332).
Giovanni Coco, Il labirinto romano. Il filo delle relazioni Chiesa-Stato tra Pio XI, Pacelli e Mussolini (1929-1939). I-II, prefazione di Emilio Gentile, Città del Vaticano, Archivio Segreto Vaticano, 2019 (Collectanea Archivi Vaticani, 110), pp. cv, 1426, tavv. 16 [isbn 978-88-98638-12-3].
L’Archivio della Commissione Soccorsi (1939-1958). Inventario, I-II, a cura di Francesca Di Giovanni e Giuseppina Roselli, Città del Vaticano, Archivio Segreto Vaticano, 2019 (Collectanea Archivi Vaticani, 111), pp. xxvii, 2132 [isbn 978-88-98638-13-0].
L’Archivio della Nunziatura Apostolica in Italia, II (1939-1953). Inventario, I-II, a cura di Giovanni Castaldo, Città del Vaticano, Archivio Segreto Vaticano, 2020 (Collectanea Archivi Vaticani, 112), pp. xx, 1703, tavv. 8 [isbn 978-88- 98638-14-7].