XII. Pius vatikáni fondjainak megnyitása a koronavírus árnyékában

Ferenc pápa 2019. március 4-én jelentette be, hogy megnyitja a szentszéki levéltárak XII. Pius pontifikátusa idején (1939–1958) keletkezett dokumentumokat tartalmazó fondjait. A nyitást a következő évben az említett Eugenio Pacelli pápává választásának napjára időzítette. A jeles esemény a korszakkal foglalkozó kutatók élénk érdeklődését váltotta ki, a Fraknói Kutatócsoport, melynek feladata a vatikáni levéltári anyag magyar vonatkozásainak módszeres feltárása, is annak idején beszámolt róla.

A Kutatócsoport tudományos munkatársa és e sorok írója, Tóth Krisztina az elsők között jelentkezett be a Vatikáni Apostoli Levéltárba, illetve az Államtitkárság Történeti Levéltárába kutatni. Előbbi helyen elektronikus felületen keresztül foglalhat időpontot a kutató, utóbbi helyen az államközi kapcsolatok titkárának postán benyújtott kérvénnyel jelezheti kutatási szándékát. A pápai Államtitkárság levéltárában közvetlenül a nyitás előtt került bevezetésre az online foglalási rendszer, mellyel két idősávra 9–11-ig és 11–13-ig lehet helyet foglalni a kutatóteremben egy évben maximum 120 idősáv terjedelemben. Lemondani legfeljebb 10-et lehet. Ha a kutató 6 alkalommal a kutatás megkezdése előtt nem mondja le azt és nem jelenik meg, tehát indokolatlanul távol marad, akkor bevonhatják a kutatási engedélyét.

Minden készen állt tehát a nyitásra, azonban nem csak az anyagok hozzáférhetővé válása fog a történelemkönyvek lapjaira kívánkozni, hanem az akkor még csak Észak-Itáliában terjedő, azóta egész Európában tomboló koronavírus járvány is. Mivel március elején úgy tűnt, hogy az olasz hatóságok kordában tudják tartani a helyzetet és Rómában is csak két kínai turista kapta el a vírust, akik addigra már meggyógyultak, hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy nem szeretnénk lemaradni a tudománytörténeti jelentőségű napról. Sokan máshogy vélekedtek, mivel március 2-án mindössze 30-40 kutató jött el kutatni, többségében olaszok, de francia, német és angol beszélgetéseket is hallottam. A Fraknói Kutatócsoport képviselte a magyarokat ebben a kevésbé népes társaságban, Tóth Krisztina tudományos munkatárssal és Nagy Katalin vatikáni kutatási rezidenssel, aki az előbbinek az anyag áttekintésében hasznos segítséget nyújtott.

Első utunk a Sala dei Indicibe vezetett, ahol azt tapasztaltuk, hogy nincs Ungheria indice, mivel Angelo Rotta nuncius a nunciatúra iratanyagát 1945-ben, félve attól, hogy az anyag illetéktelen kezekbe kerül, elégette. Az 1945 utáni anyag kutatásához feltételezhetően fontos Austria indice pedig nem készült még el. Így maradtak a Romania, Cecoslovacchia és Jugoslavia indicék. Az utóbbiból 1941-ig és 1945-től van anyag. Ezekből a Fraknói Kutatócsoport készülő II. világháborús forráskiadásához számos bustát kikértünk és áttekintettünk. Az iratanyag változatos, amelyre most csak egy-két példát szeretnék hozni. Ráláthatunk belőle például a magyar–szlovák, illetve magyar–román nemzetiségek közötti súrlódásra, a második bécsi döntés után adalékokat találunk Észak-Erdély területén az egyházi rendezéshez, de Márton Áron szentbeszédeit, konferenciabeszédeit is megtaláljuk az anyagban. További érdekesség például a bukaresti apostoli nuncius Domenico Tardininek küldött jelentésének tisztázata 1945. április 10-ei dátummal, amely a Nemzetközi Vöröskereszt magyar és román megbízottja közötti információcsere nyomán kiváló rálátást ad a budapesti nunciatúra kiutasítás előtti helyzetére, illetve Magyarország elhagyásának körülményeire.

Az Államtitkárság Történeti Levéltárában V. periódus alatt nyilvántartott iratanyag rendkívül gazdag, kárpótol minket az elégetett budapesti nunciatúrai dokumentumokért is. Számítógépen képek formájában kutatható, positiók alatt fasciculusokban. Külön indicéjük nincs, az egyes positiókra vagy fasciculusokra rákattintva találunk rövid leírást a tartalmukról. A magyar anyagból például rálátunk a Szentszéknek a zsidók érdekében kifejtett tevékenységére, vagy például az 1939-es, 1940-es és 1941-es ország gyarapodás sokrétű hatására az egyházszervezetre. Jelentős főpapi kinevezések például: Mindszenty József, Hamvas Endre és Kovács Sándor 1944-es püspöki kinevezése mellett a nuncius véleményének alakulását is nyomon követhetjük a politikai helyzetről, Magyarország háborúba sodródásának előjeleiről, Teleki öngyilkosságáról vagy éppen a nyilaskeresztesekről. Ezen kívül például a szovjet megszállás kezdeteiről is több jelentést, levelet találunk a fascisulusokban.

Az újonnan megnyitott fondokról mindössze egy elsődleges áttekintést, benyomást tudtunk szerezni, azt is elsősorban az 1948 előtti iratokról, mivel március 6-án (pénteken) Vatikán Állam területén is találtak koronavírusos fertőzöttet, így elővigyázatosságból az államtitkársági levéltárat azonnal bezárták. Vatikáni Apostoli Levéltárat csak aznap délután. Egész Olaszország lezárását követően, március 10-én, kedden, a reggeli repülővel tudtam hazajönni és a kutatóhelyi és egyetemi előírások értelmében megérkezésem után jelenleg is otthon, önkéntes karanténban tartózkodok. Mindezek ellenére nem bántam meg, hogy elutaztam, mivel az elsők között lehettem, akik betekintést nyertek e rendkívül gazdag anyagba, átfogó képet kaptam róla és első kézből tudtam referálni e sorok olvasóinak annak jellegéről. A megkezdett munkát, amint alábbhagy a koronavírus járvány, és ismét kinyitnak a levéltárak folytatni fogjuk.

 

Tóth Krisztina