A PPKE Hittudományi Karán 2020. jan. 22-én mutatták be Hargittay Emil új monográfiáját (Pázmány írói módszere) és az 1609-es „Öt szép levél” kritikai kiadását (vö. Magyar Kurír). Az alkalmat kerekasztal-beszélgetés zárta a Pázmány-kutatások helyzetéről. Tusor Péter kutatócsoport-vezető ezen kifejtette, hogy az irodalomtörténeti és textológiai munkálatokkal ellentétben jelenleg történeti Pázmány-kutatás professzionális formában nem létezik. A Fraknói Kutatócsoportban született újabb eredmények (CVH I/3. CVH I/13. CVH II/6 és CVH II/7) ugyanis meghatározóan a vatikáni forrásanyag feldolgozása felől közelítettek a Pázmány-biográfia egyes kérdéseihez. Így került tárgyalásra bíborosi méltóságának kérdése (1629); érseki kinevezése és ez által történelmi helyzetbe kerülése (1616); az érsekég előtti pálya és családi viszonyai a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyv feldolgozásának köszönhetően; valamint viharos római követjárása (1632). A Fraknói Kutatócsoport részéről Kanász Viktor és Oláh Róbert részvételével a doktori paleográfiai szeminárium kurzusaiból kinőve jelenleg egyedül Hanuy Ferenc, a HTK professzora 1910–1911-es klasszikus levélkiadásának pótkötete készül. A leginkább az esztergomi prímási levéltárban őrzött gazdag Pázmány-anyag ugyanakkor jórészt még feldolgozatlan. Az uralkodók, pápák, bíborosok, főpapok és főurak, papok és szerzetesek, polgárok és jobbágyok, udvartartásának tagjai által hozzá írt levelek tömkelege feldolgozatlan, és a bíboros prímás működésének ezer apró, megismerésre váró mozaikdarabját rejtik. A gazdasági instrukciók sora, az uradalmi iratok tömkelege pedig arra kérdésre adhatják meg a választ, hogy milyen rendszerű gazdálkodás, tervszerű munka állt az alapítások financiális hátterében (stb.). A Fraknói Kutatócsoport vezetője elmondta, hogy meglátása szerint a PPKE, a magyar katolikus egyetem elsőrendű feladata és lehetősége a szisztematikus történeti Pázmány-kutatás megszervezése és irányítása. Épp ugyanúgy, ahogy az Opera Omnia grandiózus vállalkozását a 19–20. század fordulóján a HTK valósította meg. Közeleg ugyanis az egyetemalapítás 400. évfordulója, a 2035-ig hátralévő másfél évtized történészi szemmel nem nagy idő, kiváltképpen nagyobb szabású projektekben gondolkodva nem az. Tekintve a büszkén használt 1635-ös alapítási évszám patináját egészen biztosra vehető, hogy a többi társutódintézmény nem fog majd megelégedni a látszat-, protokolleseményekkel – hívta fel a figyelmet Tusor Péter.
