2023

  • 2023. január 5.

    Sági György, a Fraknói Kutatócsoport tudományos titkára volt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége. Az adásban az óév utolsó napján 95 éves korában elhunyt emeritus pápa, XVI. Benedek, Joseph Ratzinger személyisége, egyházképe és a temetésével kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe.

    (A felvétel itt hallgatható meg)

    3343
  • 2023. január 13.

    2023. január 10-én 18 órai kezdettel mutatták be Rómában (Palazzo Firenze) a “Papa, non più papa. La rinuncia pontificia nella storia e nel diritto canonico” (a cura di Amedeo Feniello e Mario Prignano, Viella, Roma 2022) c. kötetet. A két fő referáló a Dante Alighieri Társaság elnöke, Andrea Riccardi és Gerhard Ludwig Müller bíboros volt. Az eseményt Massimo Franco újságíró moderálta. Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte. Az alábbiakban az ő rövid beszámolója olvasható.

    Az eseményt Mario Prignano, a kötet egyik szerkesztője, történész, az Olasz Középkori Történeti Társaság tagja nyitotta meg ecsetelve a körülményeket, ahogy a szóban forgó kötet megvalósításának elképzelése körvonalazódott. A könyvnek az ötlete 2020 nyarán született meg a Procidában és Ischiában tartott találkozók során; hogy pápákról és ellenpápákról beszéljünk, azon kapjuk magunkat, hogy pápai lemondásokról beszélünk, és hogy a jogszabályok hiányának témáját e tekintetben furcsa módon figyelmen kívül hagyták a tudományos diszkusszióban – fejtegette Prignano. Ily módon lehetőség nyílt egy nagyon érdekes vitára a történészek és a kánonjog tudósai között. Ebben az időben az Aquilai Egyetem egy szélesebb körű tudományos eszmecsere szervezésébe kezdett, és az egyetem rektora, Edoardo Alesse professzor azonnal csatlakozott projekthez. Ily módon a kötet összegyűjti a leghitelesebb személyiségek írásait, akik az évek során különböző módon foglalkoztak a témával.

    A kötet bemutatását Gerhard Ludwig Müller bíboros folytatta. Felhívta a figyelmet a téma aktualitására és fontosságára. Amikor XVI. Benedek pápa váratlanul közölte 2013. február 11-én a konzisztóriumban összegyűlt bíborosokkal az Episcopus Romae szolgálatról való lemondásról szóló döntését, csak röviden lehetett felidézni a pontifikátusról való lemondás epizódjait, amelyek egészen más körülmények között az egyház évezredes történelmét meghatározták. Ezért is fontos, hogy felelevenítsük a pápai lemondások évszázadokra visszanyúló történelmét egy a témának szánt kötettel – hangoztatta a bíboros. Andrea Riccardi professzor pedig a közelmúltban nagy visszhangot kiváltó írása összefüggésébe helyezte el a könyv fő üzenetét. Ez pedig akként fogalmazható meg, miszerint a pápák lemondása XVI. Benedek után már egyáltalán nem tekinthető a középkor egyedi kuriózumának.

    A kötet  tanulmányai a következők:

    • Roberto Rusconi, La rinuncia pontificia nella storia della Chiesa;
    • Paolo Golinelli, L’abdicazione - «gran rifiuto» - di Celestino V;
    • Johannes Grohe, «Quondam Papa». La rinuncia al tempo dello scisma d’Occidente;
    • Valerio Gigliotti, Pietro del Morrone e Joseph Ratzinger: diritto e teologia tra storia e contemporaneità;
    • Roberto Regoli, La novità del papato emerito. Unicità storica o inizio di nuovi tempi?;
    • Gianfranco Ghirlanda, La rinuncia al suo munus da parte del Romano pontefice: il canone 332;
    • Geraldina Boni, Prospettive de iure condendo;
    • Cristiana Caricato, 11 febbraio 2013;
    • Massimo Franco, La rinuncia prossima ventura.
    2817
  • 2023. január 23.

    2023. január 23-án 17 órakor vette kezdetét a Pontificia Università Gregoriana és az Archivum Historiae Pontificiae legújabb kezdeményezése: a pápaság történetével foglalkozó állandó szeminárium sorozat Seminario permanente di Storia del Papato címmel. Az eseménysorozatot Prof. Samu Niskanen, a Helsinki Egyetem középkori történelmi tanszékének egyetemi docense L’Historia Apostolica di Aratore: la sua edizione e papa Vigilio című előadásával nyitotta meg. Ez alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte.

    Az aznapi előadást Roberto Regoli, a Pontificia Università Gregoriana egyháztörténeti tanszék vezetője és ordinarius docense és Andrea Verardi szintén a Pontificia Università Gregoriana egyetemi docense nyitották meg, bíztató szavakkal mutatva be a szeminárium sorozatot. A kezdeményezés teret biztosít az egyháztörténelemmel foglalkozó kutatók számára egész Európából, így az egyetem székhelye lehet annak a közös találkozópontnak, ahol a kutatók megvitathatják az egyháztörténelemmel és a pápaság történetével kapcsolatos kutatásaikat, álláspontjukat. Ennek során a történelmi nézőpont mellett a művészettörténetet és a kulturális örökséget elemző tanulmányok is előtérbe kerülhetnek.

    Prof. Samu Niskanen, körülbelül egy órás előadásában összefoglalta kutatásait a Historia Apostolica-t Aratore kiadásáról. Kutatásának célja a középkori művek kiadási körülményeinek tanulmányozása. Ismertette, hogy a középkorban az új művek kiadásában a pápai részvétel egy állandó jelenségnek számított a negyedik századtól. Esettanulmányában arra fókuszált, hogy bemutassa Aratore késő-antik írót, hogyan vitte előre irodalmi tevékenységében Virgiliusz pápával való kapcsolata. Aratore művének népszerűsége nagyrészt annak köszönhető, hogy az irodalmi projekt a pápa hozzájárulásában született. A pápai részvétel egy erőteljes promóciós eszközt nyújtott Aratore művének elterjesztéséhez és későbbi sikeréhez. Prof. Samu három fő pontban fejtette ki tanulmányát: először is részletesen bemutatta, hogy egy olyan műről van szó, amelynek tartalma a San Pietro in Vincoli bazilikára utal, ezután magának a publikálásnak a helyéről beszélt, majd pedig elemezte a San Pietro in Vincoli bazilika falain olvasható Historia Apostolica részleteit. Előadását a Publication and the Papacy in Late Antiquity and the Middle Ages monográfiájának bemutatásával zárta.

    2816
  • 2023. január 24.

    2023. január 24-én 17 órakor került megrendezésre a harmadik Fraknói Műhelyelőadás a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében. Ennek során Nagy Katalin, a Fraknói Kutatócsoport vatikáni levéltári kutatási rezidense és Giulio Merlani, a La Sapienza római egyetem doktori hallgatója egy XVI. századi témáról tartottak előadást Gregorio XIII e l’Europa orientale: La visita apostolica del vescovo di Stagno Bonifacio de Stefani címmel.

    A Műhelyelőadást a Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter nyitotta meg. Beszédében üdvözölte és megköszönte a résztvevők jelenlétét, bemutatta a kutatócsoport tevékenységét, valamint a Collectanea Vaticana Hungraiae kötetsorozat jövőbeli projektjeit is összefoglalta. Megemlítette, hogy a sorozatban hamarosan napvilágot lát Merlani Buonvisi-monográfiája. Egyúttal aláhúzta, hogy ez az első olasz nyelvű előadás a Fraknói Műhelyelőadások sorozatában.

    Ezután Giulio Merlani tartotta az előadás első részét. Felszólalásában az apostoli látogatás előzményeire és szervezésének mozzanataira fókuszált. Bemutatta, hogy a tizenhatodik század utolsó évtizedeiben, a Trentói/Trienti Zsinat és a lepantói csata nyomán hogyan került Róma figyelmébe Közép-Kelet-Európa, azzal a céllal, hogy az oszmán uralom felszámolása által a heterogén dunai-balkáni világ visszakerüljön a katolikus kereszténység szellemi és geopolitikai határai közé. Így XIII. Gergely pápa 1580-ban megbízta Raguzai Bonifác püspököt, valamint néhány jezsuita misszionáriust, hogy tegyen apostoli látogatást olyan területeken mint a dalmát, a bosnyák és a magyar, és ellenőrizze a a szultán alattvalóinak számító katolikusok és ortodoxok életkörülményeit és a török világgal való többszörös kapcsolatukat. Merlani különösen kitért a Vatikáni Apostoli Levéltárban fellelt dokumentumokra, többek között egy a XIII. Gergely pápától Raguzai Bonifácnak küldött Instructio-ra, amiben összefoglalta az apostoli látogatás célját: a tridentiánus diktátumok alkalmazásának ellenőrzését.

    Az előadás második részét Nagy Katalin tartotta. Felszólalásában bemutatta a stagnói püspök biográfiájának legfontosabb adatait, rávilágítva, miért pont De Stefanit bízta meg a pápa ezzel a kiemelkedően fontos feladattal. Majd az Apostoli Levéltár és a római Jezsuiták Levéltárának eredeti dokumentumainak elemzése segítségével kitért az apostoli látogatás főbb állomásaira.

    A magyar és olasz kutató műhelyelőadása rávilágított arra a tényre, hogy bár a régebbi és újabb magyar kutatás számára Raguzai Bonifác apostoli látogatása jól ismert téma, mindeközben a nemzetközi tudományosság számára még sok tekintetben ismeretlen alaknak számít, amit a témához felhasznált újonnan feltárt levéltári dokumentumok is igazolnak.

    A Fraknói Kutatócsoport legújabb kezdeményezése, az olasz nyelven tartott műhelyelőadás a nemzetközi nyilvánosság figyelmét is felkeltette: az online előadást figyelemmel követték Magyarországról, Olaszországról, főként Róma és Viterbo városából, ezentúl Franciaországból és Kínából is bejelentkeztek.

    Ez előadások ppt-je itt érhető el.

    2800
  • 2023. február 6.

    Trianon nem csupán a magyar állam, hanem a hazai egyházszervezet: egyházmegyék és a különféle szerzetesrendi tartományok destrukcióját is jelentette. A problémakör számos tekintetben érinti Magyarország és a római Szentszék kapcsolatait, ugyanakkor több dimenzióban túl is mutat ezeken. 2021. június 23-án a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos konferenciát tartott, mely az I. világháborút lezáró békediktátum egyháztörténeti következményeit elemezte. A konferencián elhangzott előadások írott változata Sági György szerkesztésében és Tusor Péter sorozatszerkesztésében "A magyar katolicizmus és Trianon" címmel jelent meg a Collectanea Studiorum et Textuum sorozat 5. köteteként.

    A kötet teljes terjedelmében itt érhető el és tölthető le.

    3346
  • 2023. február 24.

    2023. február 24-én került megrendezésre a La Libera Università Maria Santissima Assunta Egyetemen (LUMSA), a Vatikáni Apostoli Levéltár (Archivio Apostolico Vaticano) és az Istituto Paolo VI di Brescia szervezésében a L’Assistente della Fuci e il Sostituto della Segreteria di Stato, Nuove fonti storiche per lo studio di Giovanni Battista Montini című rendezvényre. Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte.

    A rangos eseményt Mons. Angelo Vincenzo Zani, a Római Anyaszentegyház Levéltárosa és Könyvtárosa, nyitotta meg. Elsősorban üdvözölte a jelenlévőket és megköszönte a vendéglátó egyetemnek, a VI. Pál pápa bresciai Intézetének és a Vatikáni Apostoli Levéltár munkatársainak, hogy sor kerülhetett az eseményre. Ezt követően összefoglalta Mons. Giovanni Battista Montini tevékenységének tanulmányozására szolgáló új kiadott forrásokat: az Istituto Paolo VI di Brescia által kiadott úgynevezett „Carteggio montiniano” köteteit (Carteggio / 2 1924-1933 Tomo 3 1928-1929 / Giovanni Battista Montini, Paolo VI; a cura di Xenio Toscani, Cesare Repossi, Maria Pia Sacchi con la collaborazione di Caterina Vianelli [und weiteren]).

    Mindezután a XII. Piusz pápa kihallgatásainak leírását tartalmazó Montini jegyzeteket összegyűjtő két kötetet ismertette, amelyek Mons. Sergio Pagano, a Vatikáni Apostoli Levéltár prefektusának szerkesztésében láttak napvilágot («In quotidiana conversazione». G. B. Montini alla scuola di Pio XII (dai fogli di udienza, 1945-1954), a cura di Sergio Pagano, tomi 2, Città del Vaticano 2022, [Collectanea Archivi Vaticani, 118]). Beszédében kitért a Montini és Giovanni Mercati, Anyaszentegyház Levéltárosa és Könyvtárosa, közötti baráti kapcsolatra. Pontosan erre a témára fókuszál Prof. Paolo Vian a Mercati testvérekről a közeljövőben megjelenő írása is. Montini és Mercati először 1917 októberében találkoztak a Vatikáni Könyvtár Szent Múzeumának látogatása során. Mercati bíboros egyik legérdemesebb munkája az egyházi levéltári és könyvtári vagyon megőrzését és védelmét célzó kezdeményezés volt. 1942. november 1-jén Mercati írt az olasz püspököknek, hogy a háborús vihar előtt népszerűsítsék az egyházi levéltárak és könyvtárak összeírását, dokumentálják az örökséget.

    Mons. Sergio Pagano, a Vatikáni Apostoli Levéltár prefektusa vette át a szót és bemutatta a Vatikáni Apostoli Levéltárban folyt többéves munkálatokat. Montini jegyzetei kapcsán kiemelte, hogy az azokban fellelhető főbb témakörök a következők: 1) a pápai meghallgatások előkészítése, vezénylése; 2) a kihallgatás tartalmának terjesztése lemezekkel, a rádióban, audiovizuális felvételekkel; 3) mozi, rádió, televízió; 4) asztronómia és a Galilei-ügy; 5) orvostudomány; 6) közerkölcs; 7) különböző női és férfi rendek tagjai; 8) szent, klasszikus és lírai zene; 9) Bartali és Coppi.

    Mons. Montini jegyzetei tartalmának feldolgozásához nélkülözhetetlen volt a források összevetése a Vatikáni Apostoli Levéltárban található államtitkársági forrásokkal (1: Segreteria di Stato, Affari Generali, 2: Prefettura della Casa Pontificia, 3: a Pápai Nunciusok levéltári egységei 4: Onorifience Pontificie, 5: Segreteria di Stato Commissione Soccorsi, 6: Segreteria di Stato, Beneficenza Pontificia, 7: Ufficio Cifra.)

    Don Angelo Maffeis, az Istituto Paolo VI di Brescia elnöke vette át a szót és elöljáróban megköszönte Prof. Francesco Bonini-nak, a LUMSA Egyetem rektorának, hogy létrejöhetett az aznapi esemény, majd átadta a szót Pietro Doria-nak, a Vatikáni Apostoli Levéltár munkatársának.

    Pietro Doria Il Carteggio montiniano címmel tartott előadásában azt ecsetelte, hogy Giovanni Battista Montini 1914-1923-as évekre vonatkozó levelezésének első kötete (két alkötettel) látott napvilágot 2012-ben. Ezt követi a 1928-1929-as évek levelezéseit feldolgozó 2022-es második kötet harmadik alkötetének kiadása, ami által az értékes történelmi dokumentáció kritikai feldolgozásának folytatása jöhetett létre a Istituto Paolo VI di Brescia közreműködésével. A második kötet első három alkötetében, az 1924-1929-es évekre vonatkozó levelezés összefoglalása, összesen 2312 forrást gyűjt össze, köztük leveleket, táviratokat, képeslapokat és egyéb típusú levelezést összesen 3117 oldalon. A szövegek közül több mint ezer, majdnem több mint a dokumentumok fele rokonoknak címzett, így 360 üzenetet küldenek családtagoknak. A levelezés magába foglal egy második részt, ami nem magánjellegű levelezés. Itt találhatjuk az Olasz Katolikus Egyetemi Szövetség (Federazione Universitaria Cattolica Italiana – FUCI) tagjaival és a hozzájuk kapcsolódó személyiségekkel való levelezést. Itt kiemelhetjük az 1926. augusztusi, Macerata-ban tartott FUCI kongresszust, abból az időszakból amikor a fasiszták ellenszenve erősen kiéleződött a katolikus diákszövetségek iránt, ami az ezt követő időszakban is érezhető volt. Montini útmutatásának köszönhetően a FUCI képes volt a politikai színterektől távolságot tartva egy látszólag stabil kulturális és szellemi útvonalat bejárni.

    Ezt követően, Prof. Jean-Domunuque Durand, az Université de Lyon egyetemi docensének Montini collaboratore di Pio XII című előadását követhettük figyelemmel. Az előadásában szót ejtett arról, hogy ahhoz, hogy megértsük Montini tetteinek történelmi jelentőségét, nélkülözhetetlen a Vatikáni Apostoli Levéltár dokumentumainak tanulmányozása. Sokáig ez lehetetlen volt, a kutatók különösen Montini személyének tanulmányozása kapcsán voltak tehetetlenek. A 2020. évi, XII. Piusz pápa pontifikátusától induló vatikáni fondok megnyitása mérföldkőként jellemezhető a Montini alakjának kutatása terén is. A harmincas években Pacelli munkatársa, Montini örökölte azt a módszert, amely abból állt, hogy feljegyzi a pápai kihallgatások során tárgyalt témákat, tehát a Szent Atyával való munka közös pillanatait. A professzor hozzáfűzte, hogy sajnos az 1939-1945-es háborús időszakból hiányoznak a feljegyzések.

    Végezetül Prof. Francesco Bonini, a LUMSA Egyetem rektora szintén köszönetét fejezte ki az Istituto Paolo VI di Brescia Intézetnek, valamint a Vatikáni Apostoli Levéltár vezetőségének és személyzetének a LUMSA Egyetemmel való kooperációért és lezárta az aznapi eseményt.

    3348
  • 2023. február 28.

    2023. február 28-án 17 órakor a Fraknói-műhelyelőadások negyedik alkalma. Ezúttal a Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Oláh P. Róbert adott elő készülő doktori témájának egy fejezetéből. Címe: "Út a stallumig, A kora újkori győri székesegyházi kanonokok iskolázottsága és káptalanba kerülésük". 

    Az online alkalmat Tusor Péter, a Kutatócsoport vezetője nyitotta meg. Bevezetőjében kifejtette, hogy az előadás-sorozat célja még nem publikált egyháztörténeti részkutatások bemutatása, illetve megvitatása. A Kutatócsoport lehetőség szerint külső előadók számára is fórumot kíván biztosítani ezzel az tudományos előadássorozattal.  

    Oláh P. Róbert előadását két nagyobb részre bontotta, amely során először a 17. és 18. századi győri székeskáptalan kanonokjainak az egyetemjárási szokásait és a testület iskolázottságának jellegzetességeit vizsgálta a proszopográfia módszertanának segítségével. Ennek során, összehasonlításként kitért ugyanezen győri testület középkori viszonyaira, így adva átfogó képet hosszútávú egyetemjárási és iskolázottsági tendenciákról. Előadásának második részében a 18. századból hozott esetekkel szemléltette a káptalanba történő bejutás egy jellegzetes módját, a kommendálás intézményét.

    A 4. Fraknói-műhelyelőadást a Kutatócsoport szokásos meetingje követte.

    3347
  • 2023. március 1.

    2023. március 1-én 16 órai kezdettel mutatták be a LUMSA római egyetemen Diego Pinna “Il gran consiglio della Chiesa Leone XIII e la Congregazione degli Affari ecclesiastici straordinari (18781887)” c. kötetét. A három fő referáló a LUMSA egyetemi docense, Andrea Ciampani, Adreas Gottsman, a római Istituto Storico Austriaco igazgatója és Roberto Regoli, a Pontificia Università Gregoriana, egyben az Archivum Historiae Pontificiae főszerkesztője volt. Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte. Az alábbiakban az ő rövid beszámolója olvasható.

    Az eseményt Andrea Ciampani, Diego Pinna kötetének bevezetésével nyitotta meg. Kiemelte, hogy még mai napig fontos kihívást jelent a kutatók számára XIII. Leó pontifikátusának sokrétűsége, egyházkormányzata huszonöt évének elemzése. A pápaság hagyományos történetírásának legnagyobb képviselői közül néhányan a carpinetai  származású pápa kivételes személyiségét helyezték előtérbe, felvázolva egy olyan kormányzási stílus jellemzőit, amely a gyakorlatban nem volt ellentmondásoktól mentes.

    Őt követően Roberto Regoli vette át a szót. Felhívta a figyelmet arra tényre, hogy a pápa sosem kormányzott egyedül, ezért rendkívül fontos egy összefogó képet felvázolni a pápa bizalmát élvező bíborosok befolyásáról és szerepéről a római Kúriában.

    Andrea Gottsmann felszólalásában a hangsúlyt arra fektette, hogy  XII. Leó pápa pontifikátusa alatt nem lehetett egységes és konzekvens egyházkormányzatot megvalósítani, leginkább a római kérdés, a pápa politikai helyzetének megoldatlansága miatt.

    Az esemény zárásaként, a kötet szerzője, Diego Pinna, a Pontificia Università Gregoriana volt doktori hallgatója mutatta be munkáját, a disszertációjának felépítését. A kötet a következő egységekre fejezetekre tagolódik:         

    I.) La ricerca storica 

    II.) La riforma mancata,

    III.) Il Gran Consiglio della Chiesa leonina,

    IV.) La Questione romana,

    V.) La libertà per i vescovi e i seminari

    3369
  • 2023. március 10.

    2023. március 10-én 17 órakor került sor a Pontificia Università Gregoriana és az Archivum Historiae Pontificiae legújabb kezdeményezésének: a pápaság történetével foglalkozó állandó szeminárium sorozat (Seminario permanente di Storia del Papato) második szemináriumára. Ez alkalommal Caterina Capuccio, Universität Wuppertal középkori történészeti kutatója tartott előadást a La Cappella papale: origine e sviluppo di un’istituzione della Curia romana (sec. XII-XIII). Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot a vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte.

    Az előadást Andrea Verardi a Pontificia Università Gregoriana egyetemi docense nyitotta meg. Röviden bemutatta Caterina Capuccio életajzát és szemináriumának témáját, hozzáfűzve, hogy a közeljövőben egy kötetben is meg fognak jelenni a szóban forgó disszertáció eredményei.

    Ez után, Caterina Capuccio, az Universität Wuppertal kutatója először is bemutatta a pápai káplán címet általánosságban: a pápai káplánok/szubdiakonusok a pápához szorosan kötődő klerikusok voltak. A pápa szentelte fel őket és csak az ő engedélyével kaphattak ennél magasabb rendű felszentelést. Ezután részletezte a kutatásának menetét. A legtöbb pápai káplán nemcsak Rómában, hanem más egyházmegyékben is gyakorolhatták tevékenységüket. Úgy szólva ők a pápa egyfajta funkcionális elitje voltak, nem kevés tagjukat püspökké szentelték, bíborossá kreálták, vagy mint III. Ince pápa esetében, pápává választották. Cappuccio kiemelte, hogy a disszertációja a pápai káplán cím kezdeti bevezetésére korlátozódik 1046-tól egészen III. Ince pápa pontifikátusa végéig (1198–1216). A projekt főként a milánói és salzburgi egyházi tartományokra fokuszál. A munka magját a pápai kápolna tagjainak prozopográfiai elemzése adja.

    3349
  • 2023. március 25.

    2023. március 24-én hangzott el a Vatikáni Rádióban a Tusor Péterrel készült interjú, melyben a Lósy, Lippay, Szelepchény. Három mikrobiográfia a kora újkorból (Vatikáni kivizsgálási jegyzőkönyvek közlésével, 1625–1666) című kötetéről beszélgettek. (A kötet letölthető itt.)

    Az interjú 8:40-től itt hallgatható meg.

    2844
  • 2023. március 27.

    2023. március 25-én hangzott el a Vatikáni Rádióban a Kruppa Tamással, a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársával készült interjú, melyben a Pápai csapatok Magyarországon (1595–1597, 1601) című kötetéről beszélgettek. (A  CVH I/17. kötete letölthető itt.)

    Az interjú 8:40-től itt hallgatható meg.

    2875
  • 2023. március 28.

    Fedeles Tamás, a PTE professzora, egyben pedig a Fraknói Kutatócsoport tudományos tanácsadója és társvezetője ma vette át nagydoktori oklevelét a Magyar Tudományos Akadémián. (A tavaly márciusi védésről információk itt.)

    3368
  • 2023. március 29.

    2023. március 28-án került sor a Központi Szeminárium Bogdánffy-termében a vatikáni–magyar történeti sorozat (Collectanea Vaticana Hungariae) I/19. kötetének ismertetésére (Lósy, Lippay, Szelepchény. Három mikrobiográfia a kora újkorból (Vatikáni kivizsgálási jegyzőkönyvek közlésével, 1625–1666), Budapest–Róma 2022). A kutatást, módszereit és a fontosabb eredményeket a szerző, Tusor Péter ismertette a katolikus egyetem hallgatói és a megjelent többi érdeklődő számára.

    Elöljáróban kiemelte, hogy a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkásságának fontos forrásbázisát jelentik a 17. századi kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek. A Pázmány Péter (1616–1637) processus informativusának kiadásával (CVH II/6) megkezdett munkát folytatva jelen kötet Pázmány három utóda: Lósy Imre (1637–1642), Lippay György (1642–1666) és Szelepchény György (1666–1685) kinevezése kapcsán született forrásokat tartalmazza és elemzi.

    A kutatás célszemélyeinek kiválasztását az esztergomi érsekeknek a kora újkor folyamán a magyar egyház-, köz-, társadalom- és művelődéstörténetben játszott meghatározó szerepe indokolja. A Pázmány-processzus publikálásának paradigmájából kiindulva a vizsgálat azt mutatja be, hogy minél szélesebb forrásbázisra támaszkodva hazai (Kárpát-medencei) és bécsi, valamint az itáliai (vatikáni) történeti dokumentumok milyen irányból és milyen szinten teszik lehetővé egy főpapi életút megismerését. Másként fogalmazva: a vatikáni források, jelesül a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek milyen különleges, máshol fel nem lelhető információkat nyújtanak e célból. Mindezt pedig jelen munka nem összehasonlító elemzések, példák útján, hanem a teljes életutat biográfia-, pontosabban mikrobiográfia-szerűen, kritikai, kiváltképpen forráskritikai igénnyel áttekintve szemlélteti.

    A kutatás fontos egyik fontos tézise, hogy Lósynak, Lippaynak és Szelepchénynek bár címerükben még nincs ott a világi rangelsőségüket, feudális autonómiájukat jelképező hercegi korona, törekvéseikben, igényeikben, egyházi és politikai tényleges praxisukban viszont már igen. Sőt a Pázmány-i törekvéseken nyugvó valós hatalmuk és tényleges befolyásuk az országos politikára jóval nagyobb, mint utódaiké a következő három évszázadban.

    Az elődás meghallgatható a Kutatócsoport YouTube-csatornáján.

    A kötet itt tölthető le.

    2888
  • 2023. április 4.

    A Fraknói Kutatócsoport korlátozott lehetőségei dacára aktívan részt vesz a római tudományos életben. Aktív és kreatív kapcsolatai a vatikáni levéltár mellett több külföldi intézetre, római egyetemre kiterjednek. E közel két évtizedes kooperáció eredménye Giulio Merlani most megjelent olasz nyelvű monográfiája. A Collectanea Vaticana Hungariae legújabb, I/22. kötetének címe: “Papato e politica internazionale nel Seicento. Il nunzio Francesco Buonvisi alla corte di Leopoldo I d’Asburgo imperatore e re d’Ungheria” (Budapest–Roma 2023). Magyarul: „Pápaság és nemzetközi politika a 17. században Francesco Buonvisi nuncius I. Lipót császár és magyar király udvarában”. A munka (letölthető itt) a luccai származású pápai diplomata, Francesco Buonvisi 1678-ig végzett külpolitikai tevékenységére összpontosít, különös tekintettel a császári és királyi udvarban töltött első éveire. A nunciatúrák prizmáján keresztül, az államtitkársági iránymutatások s a kuriális  működési módszerek bemutatása révén leírást nyújt a pápaság újradefiniálása és újjászületése összetett folyamatának céljairól s hatásairól a 17. század második felében. Mindazon római törekvésekről, melyek az 1680–1690-es években Magyarország szinte teljes területének felszabadításához vezettek a másfél évszázados oszmán uralom alól. A friss szemléletű, kiváló módszertant követő monográfia alapjául szolgáló doktori disszertációt szerzője, Giulio Merlani 2020. februárban védte meg Sapienza Università di Roma professzorai előtt. (Két korábbi, az Università Pontificia Gregorianán készült értekezés publikálása vagy vatikáni–magyar történeti sorozatban: CVH II/2 és CVH I/6.)

    3350
  • 2023. április 12.

    Szent Péter utódának 2023. április 28–30. közötti magyarországi látogatására készülve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport aktív közreműködésével kerekasztal-beszélgetést szervezett a pápalátogatás egyik helyszínén, a PPKE ITK aulájában.  A házigazda Cserey György dékán mellett a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont részéről  Ujházi Loránd, a Fraknói Kutatócsoportból pedig Tusor Péter, Fedeles Tamás, Kanász Viktor és Rétfalvi Balázs vett részt. A beszélgetést Birher Nándor, a PPKE BTK dékánja moderálta. Az alkalom  elősegítette a PPKE karai közötti tudásmegosztást.

    Az alább látható fotókat Sági György készítette.

    Új Ember

    2916
  • 2023. április 26.

    A PPKE BTK Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmából a Fraknói Kutatócsoport két tagjával, Nemes Gáborral és Kanász Viktorral készített interjút a Hic et Nunc Aktuál legújabb adásában.

    A Dallman Kristóf által moderált beszélgetésben a pápaság és Magyarország kapcsolatainak olyan érdekes és különleges aspektusairól esett szó, mint Szent István király és a koronaküldés, az invesztitúraharcok, Luxemburgi Zsigmond és a konstanzi zsinat, Bakócz Tamás római tartózkodása, Fráter György bíboros meggyilkolása, a 16. századi nunciusok magyar vonatkozású jelentései és Pázmány Péter római kapcsolatai, megítélése.

    Az adás itt hallgatható meg.

    2905
  • 2023. április 27.

    A Fraknói Kutatócsoport a pápalátogatás kapcsán az elmúlt hetekben bekapcsolódott több rendezvény szervezésébe. Április 11-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében vett részt egy kerekasztal-beszélgetés előkészítésében és lebonyolításában, közreműködött a kezdeményezésére megvalósult pápaságtörténeti Rubicon-szám szerkesztésében, illetve a PPKE BTK podcast-műsorában adtak interjút a Kutatócsoport munkatársai. A PPKE BTK Klasszika Filológia Tanszéke és a BTK Moravcsik Gyula Intézet szervezésében zajló Latinitas Hungarica-sorozat kertében Nemes Gábor és Tusor Péter tartott előadást.

    Nemes Gábor Középkori pápai oklevelek Magyarországon címmel április 19-én adott elő. Előadása összefoglalója: 
    "A Kárpát-medence levéltáraiban 1064 kéziratos példány köztük 344 eredeti 672 oklevélszöveget őrzött meg. Ha összevetjük ezt a számot a Vatikáni Levéltárban fennmaradt magyar vonatkozású pápai kiadványokkal, akkor azt mondhatjuk, hogy a középkori magyar királyságba küldött pápai okleveleknek legfeljebb 2-3%-a őrződhetett meg korunkra. A fennmaradt pápai kiadványok tematikájuk alapján a következők szerint csoportosíthatók. Nagy részük perek vagy kiváltságok ügyében kelt, míg a diplomáciai, a kinevezési és a confessionale típusú ügyekben kiadott oklevelek száma elenyészően kevés. A pápai bullák sorsának vizsgálatában segítséget jelentenek a régészeti feltárások során előkerült ólombullák is. Angliában, valamint Németország, Ausztria területén több bullát is találtak sajátos városi környezetben: latrinákban és hulladékgödrökben. A kutatás kizárta, hogy ezek a protestáns reformáció idején antiklerikális jellegű cselekmények során kerültek volna oda, egyértelműen még a középkor folyamán dobták ki őket ezekre az „illetlen” helyekre. Céljuk minden bizonnyal a megsemmisítés, a másodlagos felhasználás megakadályozása lehetett. Nagy számban kerültek elő sírokban is pápai bullák szerte Európában. Magyarországon talán a leghíresebb Janus Pannonius pécsi sírja, de találtak Egerben, Veszprémben, Abasáron és Rudinán is."

    Tusor Péter a tegnapi napon, április 26-án tartotta meg A vatikáni levéltár Hungaricumai a kora újkorban című előadását. Ennek összefoglalója:
    "Az V. Pál által 1611-ben alapított vatikáni levéltár a 15. század végétől, 16. század elejétől a középkorral összevetve változatosabb forrásanyagot őriz. A bulla-, bréve-, szupplikáció-regisztrumok, konzisztoriális és kamarai akták sorozatai mellett egyre nagyobb számban maradtak fenn eredetiben a Magyarországról az Apostoli Székhez intézett uralkodói és egyéb misszilisek. A pápákhoz intézett levelek nyelve kizárólagosan latin, egyéb címzettek esetében is csupán elvétve olasz. Az olasz nyelv aránya az 1630-as évektől kezd valamelyest növekedni. A leveleket őrző legfontosabb fondok: Angyalvár (Archivum Arcis), az Államtitkárság (Secretaria Status) és a Borghese pápai dinasztia levéltára. A Magyarországra küldött pápai „levél” és „oklevél” jellegű brévék forrásértéke a kora újkorban szintén jelentős. Új forrásőrző sorozataik: Epistulae ad Principes, Registra Brevium.
    A konzisztoriális levéltár mind nagyobb számban őrzi a bullák kiállításának alapjául szolgáló előkészítő iratokat (cedula/controcedula consistorialis, relatio/praeconisatio/propositio consistorialis). 1612-től kezdődik a kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvek sorozata. A változatos elnevezésű forráscsoport (processus informativus/canonicus/inquisitionis) főpapok életútjáról, illetve egyházmegyék állapotáról tett szóbeli tanúvallomásokból áll. Az esetek többségében latin nyelven tett tanúvallomások lejegyzését tartalmazzák „függő”, olykor „egyenes” beszédben. A jegyzőkönyvekhez csatolt mellékletek rendkívül változatosak: püspöki önéletrajzok, születési, iskolai bizonyítványok, kinevezési iratok, stb. Ezek jórészt hazai „kiadmányok”, melyek a Vatikán falai között maradtak meg az utókorra."
    Külön említésre méltók a Vatikánban található peranyagok. Ismertetésük azonban már egy másik Latinitas Hungarica előadás témájául fog szolgálni a 2023. évi magyarországi pápalátogatáshoz kapcsolódóan – zárta előadását Tusor Péter, utalva Fedeles Tamás és Kanász Viktor később tartandó referátumaira.

    2915
  • 2023. május 2.

    A Fraknói Kutatócsoport a pápalátogatás kapcsán széles körben alkalmazta, népszerűsítette és aktualizálta vatikáni alapkutatási eredményeit. Április 11-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szervezésében résztvett egy kerekasztal-beszélgetés előkészítésében és lebonyolításában; közreműködött a kezdeményezésére megvalósult pápaságtörténeti Rubicon-szám szerkesztésében, (a cikkek 90%-át a Kcs. tagjai írták); a PPKE BTK podcast-műsorában adtak interjút a Kutatócsoport munkatársai, majd a Latinitas Hungarica-sorozat kertében Nemes Gábor és Tusor Péter tartott előadást.

    A pápalátogatás napjaiban Tusor Péter és Rétfalvi Balázs szakkomentátorként működött közre a közmédia egyes csatornáin. Ferenc pápa megérkezésekor (itt 16:45-től, valamint itt 16:18-tól) és hazatérésekor Tusor Péter beszélgetett az M1 műsorában és a Híradó élő közvetítésében (21:25-től), valamint Rétfalvi Balázs a Kossuth Rádió Reggeli Krónika című műsorában (7:32-től). Tusor Péter rövid elemzései a pápai–magyar kapcsolatokról a Duna Tv "Az Ezeréves szövetség. Magyarország és Szentszék" c. összeállításában 2:00-től 8.35-ig hallhatók. Lásd még a Duna Tv "Agapé" c. műsorának 55. adását is (2023. ápr. 26.).

     

     

    3244
  • 2023. május 3.

    2023. május 2-án, a Központi Papnevelő Intézetben tartotta a Fraknói Kutatócsoport a Collectanea Studiorum et Textuum I/5-ös, A magyar katolicizmus és Trianon címet viselő kötetének bemutatóját. A tanulmánykötet Sági György  tudományos segédmunkatárs szerkesztésében és Tusor Péter kutatócsoport-vezető sorozatszerkesztésében látott napvilágot. A rendezvény elején Tusor Péter köszöntötte a megjelenteket, majd röviden szót ejtett a Kutatócsoport szervezésében és finanszírozásában 2021-ben megrendezett Trianon és az Egyház konferenciáról, mely jelen mű előzményének tekintendő.

    A kutatócsoport-vezetői megnyitót követően kezdődött a kötet tartalmának, eredményeinek ismertetése. Elsőként Rétfalvi Balázs és Jávor Miklós, a Fraknói Kutatócsoport külső munkatársai vették sorra a közölt 10 tanulmányt, röviden elemezve és szélesebb kontextusba is elhelyezve azokat, valamint informatív kiegészítéseket téve a téma vonatkozásában. Esetenként személyes észrevételeiket is megosztották, további kutatási javaslatokat is megemlítve.

    Őket követően Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport vezetője vette át a szót. Mondandójában alapmű születéseként értékelte a tanulmánykötet elkészültét. Kiemelte, hogy hasonló szemléletű munkával protestáns szemszögből nincs tudomása, hogy létezne, noha persze tanulmányok születtek. Beszédében hangoztatta, hogy jelen kiadvánnyal mindenképpen bővül a Trianon-kutatás perspektívája, újabb nézőpontok kerülnek be a tudományos diskurzusba. Hangsúlyozta, hogy a közölt tanulmányok felépítéséből is egyértelműen látszik, hogy folyamatokban kell vizsgálni Trianon traumáját is, nem csak az akkor, 1920. június 4-én megtörtént eseményt, hanem annak a társadalom különböző szegmenseire, jelen esetben az egyházi intézményekre és személyekre gyakorolt hatásának menetét is érdemes feltárni. Mindez évtizedekkel is megnöveli a vizsgálat tárgyát képező időintervallumot. Az esemény a Trianon 100 és a szintén az MTA Lendület-program keretében 2012-ben alakult Fraknói Kcs. első, de remélhetőleg nem utolsó kooperációs alkalma volt. 

    A tanulmánykötet Open Acess hozzáférhető és letölthető itt.

     

    2950
  • 2023. május 19.

    2023. május 5–7. között rendezték meg Miskolcon a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Miskolci Egyetem szervezésében a XXVI. Tavaszi Szél Konferenciát. Sági György a rendezvény második napjának délutánján tartotta meg előadását Report of József Grősz, Archbishop of Kalocsa and Bács, to the Apostolic Holy See on the relationship between the Hungarian state and the Church in 1949 címmel. Angol nyelvű prezentációja során Grősz József érseknek a pápai Államtitkárság Történeti Levéltárában megtalálható, az Apostoli Szentszékhez intézett 1949-es jelentését elemezte. Ebben a kalocsai főpap a magyar Egyház és állam viszonyának alakulásáról számolt be Rómának.

    2023. május 9-én a Szent István Társulat alapításának 175. évfordulója alkalmából az Országos Széchény Könyvtárban megrendezett, a könyvtár és a Társulat által megtartott konferencián Sági György meghívott előadóként vett részt. Esty Miklós és a Szent István Társulat címmel megtartott előadásában a Társulat egykori delegált adminisztrátorának életét és munkásságát vázolta, majd Estynek társulat-történeti írását mutatta be röviden. Korábban a Fraknói Kutatócsoport jogelődje, a ’Lendület’ Egyáztörténeti Kutatócsoport keretében, annak költségvetéséből finanszírozva rendezte Esty Miklós hagyatékát az előadó. Az iratok első digitalizálására is így került sor. Utóbb említett kézirat 2020-ban a CST II/2-es köteteként nyomtatásban és e-könyv változatban is megjelent.

    2023. május 19–21. között rendezték meg a tatabányai városházán a XIX. Országos Honismereti Kiadványszerkesztői Konferenciát, a Honismereti Szövetség szervezésében. A rendezvény első napján, szintén meghívott előadóként vett részt a Fraknói Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. Sági A historia domusok jelentősége és szerepe a múltban, valamint napjainkban a történeti kutatások számára – Általános történeti áttekintés címmel tartotta meg előadását, átfogó képet adva a nagyszámban megjelent hallgatóság előtt eme plébániai dokumentum-típusról. 

    3367
  • 2023. május 11.

    Nemes Gábor, a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársa adott interjút a Győr+ hetilapnak, melyben a vatikáni kutatásairól, azon belül is a Kutatócsoport égisze alatt napvilágot látott Repertorium Pontificiorum Documentorum in Regnis Sacrae Coronae Hungariae existentium (1417–1526) című kötetéről (letölthető itt) beszélgetett J. Kovács Andreával. (Az interjú itt érhető el.)

    Emellett szintén a nemrég napilágot látott kötet kapcsán a Vasárnap.hu is hosszabb interjút közölt a kutatásai eredményeiről. (Az interjú itt érhető el.)

    2948
  • 2023. május 18.

    Tusor Péter Az 1635-ös nagyszombati egyetemalapítás és pápai "akkreditációja" címmel tartott előadást a "Pázmány 30" Egyetemtörténeti Emlékülésen 2023. május 10-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál termében. További részletek, képek a Magyar Kurír oldalán itt. Az előadás meghallgatható itt (1:10:33-tól). Az előadás ppt-je itt, az emlékülés  programja pedig itt érhető el. – 2023. május 18-án győri az Apátúr-ház dísztermében rendezték meg "A Győr a nyugati kereszténység védőbástyája" című konferenciát, melyen Tusor Péter is előadást tartott. Előadása címe: Török háborús pszichózis a bécsi udvarban – Antonio Pignatelli nuncius jelentései Rómába (1668. június – 1670. május). Az előadás ppt-je: itt.  A győri vár visszafoglalása 425. évfordulójára rendezett a konferencia  programja: itt. Emellett Nemes Gábor tudományos főmunkatárssal együtt a két szekció levezető elnöki feladatait is ellátták. A konferencián a pázmányos történészhallgatókat Fejér Dávid és Rózsa Norbert képviselték Tusor Péter egyetemi szemináriumáról.

     

     

    3001
  • 2023. május 19.

    Central and South-Eastern Europe between the Christian and Ottoman worlds: conflicts, encounters and compromises (XVI-XVIII centuries) címmel jelent meg az Eastern European History Review 2022-es száma. A szám társszerkesztését Nagy Katalin jóvoltából a Fraknói Kutatócsoport végezte. Ezenkívül a Kutatócsoport több tagja is írt a folyóiratba: Kruppa Tamás (The written and oral disputies of István Szántó (Aratott)), Nemes Gábor (Instead of Anti-Ottoman Help an Anti-Imperial League: Papal Nuncio Giovanni Francesco Capi’s Mission of 1526), Fedeles Tamás (From the army of King Matthias to the service of God.: A case study on the role of the apostolic penitentiary in the promotions of clerics in the time of King Matthias Corvinus) és Kanász Viktor (Nuncio Girolamo Martinengo’s reports on the military events of 1552). A kiadvány újabb fontos állomása, illetve bizonyítéka a Fraknói Kutatócsoport nemzetközi kooperációjának,  funkcionális jelenlétének az olasz és vatikáni tudományosságban.

    A lapszám és az egyes tanulmányok teljes terjedelmükben letölthetők itt.

    2975
  • 2023. május 25.

    2023. május 24-én a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete Politikai, társadalmi és kulturális szövetségek a kora újkorban címmel szervezett konferenciát, amelyen Kruppa Tamás előadóként vett részt. Adalékok az 1501. évi magyar-velencei-papi szövetség történetéhez. Egy oszmánellenes liga anatómiája címmel megtartott előadásában egy eddig feltáratlan velencei eredetű levelezésanyag feldolgozása során elért legfrissebb kutatási eredményeit osztotta meg a jelenlévőkkel.

    3351
  • 2023. május 26.

    2023. május 25-én és 26-án rendezték meg a Pontificia Università Gregoriana és az Archivum Historiae Pontificiae szervezésében az I modi di governo del papa. Il tempo della sede vacante című konferenciát. Az alkalmon a Fraknói Kutatócsoportot most is vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin képviselte.

    A szimpóziumot Délio Mendonça SJ, dékán, François Jankowiak, a Centre de recherches Droit et Sociétés Religieuses igazgatója, és Roberto Regoli, Pontificia Universitá Gregoriana professzora nyitották meg. A kétnapos konferenciasorozat a pápaságtörténet Sedes vacans időszakaira fókuszált, amikor a pápai szék nem volt betöltve. Az Európa több részéből érkező kutatók közül Simone Raponi, a Pontificia Universitá Gregoriana doktori hallgatója, Il ceremoniale romano senza il papa című előadásában a temetési liturgikus rítusokat mutatta be az Ubi periculum konstitúciója szerint, amely tíz napos várakozást írt elő a bíborosok számára az új pápa megválasztása előtt. Előadásában kiemelte, hogy az elhunyt pápa testének a palotából történő szállítása után különös figyelmet fordítottak a castrum doloris, vagyis a katafalk körül telepített fáklyák bőséges mennyiségére, ami legalább kétszáz hat font lehetett. A koporsó minden sarkában és a felső közepén egy másik fáklyát helyeztek el. Emellett rengeteg gyertyát tettek ki, amiket a gyászoló tömeg megérkezése előtt meg kellett gyújtani. Utolsó és különleges spirituális, hatalmi reprezentációja volt ez a néhai egyházfőnek. A castrum doloris körül a pápai család tagjai fekete ruhát viseltek,  a bíborosok, miként Nagyböjtben, birétumuk kivételével nem vörös, hanem violaszín korális öltözéket viseltek. Jellemző a Tridentinumot követő diszciplinarizáltságra, hogy még a jelenlévők fáklyái viaszának konkrét mennyisége is pontosan szabályozott volt. Négy font járt a bíborosoknak, három font a prelátusoknak, egy font az apostoli penitenciáriusoknal és más nemeseknek, végül negyed font a kanonokok és más papok számára.

    Május 25-én előadást tartott még az I conclavi tra norma e simboli egység témakörében Edouard Martin (L’invenzione del conclave) és François Jankowiak (Dispositivi interni al governo pontificio) az Université Paris-Saclay egyetemről. Alessandra Rodolfo a Vatikáni Múzeum munkatársa zárta az aznapi eseményt Uso, articolazione e significati degli spazi del Palazzo Apostolico Vaticano al tempo del conclave című előadásával.

    A másnapi előadások a konklávét már nem nem szimbolikus, riutális megközelítésből, hanem az állam és az egyház szempontjából elemezték. Massimo C. Giannini az Università di Teramo professzora Elezione pontificia e politica internazionale címmel adott elő, majd Stefano Brancatelli, a messinai Istituto Teologico San Tommaso-tól vette át a szót Elezione pontificia e politica ecclesiastica című előadásával.

    Roberto Regoli, a Pontificia Universitá Gregoriana tanára és a Archivum Historiae Pontificiae főszerkesztője, egyben a konferencia főszervezője La ragione di Chiesa. Nella determinazione dell’interesse religioso című előadásában kiemelte, hogy nem minden bíboros vett vagy vehetett részt konklávékon. Például az 1878 és 1903 között kinevezett 147 bíboros közül csak 61 jelent meg konklávén. Igazoltan vagy igazolatlanul csak kevesen hiányoztak. XIII. Leó hosszú pontifikátusa alatt egyszerűen nem érték meg az az 1903-as pápaválasztást. Ezen a konklávén jelentős eseménynek számított az osztrák–magyar uralkodó nevében tett beavatkozás. Ez egy olyan epizód volt, amely emlékeztet minket arra, hogy a bíboros elit még a 20. században sem volt autonóm, hanem erőteljesebb elitek kondicionálták, bár teljesen nem függött tőlük. A konklávé máig politikai kérdés, még inkább az volt 1903-ban – hangsúlyozta Regoli. Nemcsak a megelőző pápaság ekkleziológiai irányzatainak, eszményeinek és feszültségeinek helye, hanem az Egyházon belüli hatalomátadás színtere is egyben. Olykor partikuláris egyházi körök befolyásolhatták a konklávék menetét saját érdekeik szerint. Így szélesebb körű és egyetemesebb hatást gyakoroltak az Egyház életére. XIII. Leó korábbi államtitkára, a fő esélyes Mariano Rampolla elleni osztrák–magyar vétót sokan egy lengyel összeesküvés eredményének tekintik, amely a lengyel katolicizmus érdekeit akarta védeni. Rampolla bíboros nyíltan franciabarát volt, és Franciaország közeledése a cári Oroszországhoz (vö. entente cordiale, 1904) alapjaiban veszélyeztette a széttagolt lengyelség vallási és nemzeti érdekekeit. A franciabarát pápa konfesszionálisan konszolidálta volna a lengyelek által megváltoztatni kívánt status quó-t. Ne feledjük, Varsó ekkor az Orosz Birodalomhoz tartozott. Az 1903-as konklávé vízválasztó az „újkori pápaság” és a „kortárs pápaság” között. Ezután a katolikus nagyhatalmak már nem vettek részt – közvetlenül – a pápaválasztásban. Az európai hatalmi elit és az Egyház elvei közötti hagyományos kapcsolat megszakadt. Egy olyan kötelék szűnt meg, amely egyoldalúan korlátozta a bíborosok mozgásterét. Az 1914-es, XV. Benedeket megválasztó konklávé, majd az azt követő pápaválasztások már a minden korábbinál szabadabb bíborosi hatalomgyakorlás egyedülálló pillanatai lettek.

    A konferenciát Domenico Rocciolo, az Archivio storico del Vicariato di Roma munkatársa zárta Il governo della Chiesa locale di Roma előadásával. Végül Maria Antonietta Visceglia, a La Sapienza Università di Roma neves kora újkorász professzora elemezte a mindenkori széküresedés jelentőségét a pápaság történetében. A konferencia anyaga kötetben is meg fog jelenni, ennek köszönhetően nemcsak a most némileg részletesebben bemutatott két előadás lesz hozzáférhető a maga teljességében, hanem az összes többi prezentáció is.

    3354
  • 2023. május 28.

    A korábbi évek mintájára (ld. pl. 2018 Budapest, 2019 Róma2021 Róma) folyamatos a Fraknói Kutatócsoport aktív kooperációja az Istituto Nazionale di Studi Romanival és a Viterbói Egyetem pápaságtörténeti és közép-európai kutatóközpontjával. Utóbbihoz már másfél évtizedes munkakapcsolat fűzi a Kutatócsoportot. Az együttműködés keretében került megrendezésre Rómában 2022 dec. 14-én, az Aventinuson a Külföldi kollégiumok Rómban az újkorban (I Collegi per stranieri a Roma nell'età moderna) c. nemzetközi szimpózium. (Beszámoló róla itt.) A római rendezvény előadásait tartalmazó tanulmánykötet már nap is világot látott. Szerkesztői Alessandro Boccolini, Matteo Sanfilippo és Tusor Péter, kiadója a viterbói Edizioni Sette Città (Studi di storia delle istituzioni ecclesiastiche 10). A szerkesztői előszó mellett kilenc, főként olasz, részben angol nyelvű tanulmányt és névmutatót is tartalmazó tanulmánykötet e kérdéskört járja körbe. Jelen munka a Fraknói Kutatócsoport immáron nyolcadik, rangos külföldi kiadónál nemzetközi együttműködésben megjelent kiadványa.

    A kötet adatai: I collegi per stranieri a/e Roma nell’ età moderna. I: Cinque-Settecento,  a cura di Alessandro Boccolni–Matteo Sanfilippo–Péter Tusor (Studi di storia delle istituzioni ecclesiastiche 10) Viterbo: Sette Citta 2023.

    Ismertetés és letöltés itt.

    3352
  • 2023. május 31.

    A Mária Rádiónak adott interjút a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Kanász Viktor. Május 30-án délelőtt, a Napindító című műsorban Perczel Éva kérdéseire válaszolva mutatta be, hogy a Kutatócsoport a szisztematikus vatikáni kutatás és forrásfeltárás, illetve publikálás révén hogyan viszi tovább Fraknói Vilmos szellemi örökségét. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a középkortól a 20. századig bezáróan kutatják és publikálják a Kutatócsoport tagjai a szentszéki-magyar kapcsolatok évezredes történetének fontos momentumait. Hangsúlyozta, hogy az eredményeket Magyarországon, illetve a külföldi kutatók számára is elérhetővé teszik, valamint külön figyelmet fordít a Kutatócsoport arra, hogy a kötetei teljes terjedelemben online is ingyenesen elérhetőek legyenek (ld. itt).

    Az interjút itt hallgatható meg.

    3353
  • 2023. június 8.

    A Fraknói Kutatócsoport a névadó Fraknói Vilmos módszeres vatikáni kutatásainak továbbvivője. Történettudományi szaksorozata, a 2004 óta megjelenő Collectanea Vaticana Hungariae a Fraknói-féle Monunumenta Vaticana Hungariae folytatója. Működésének esszenciája, hogy míg a kutatás és az eredmények prezentálásának helyszíne meghatározóan Róma, a feldolgozó munka hazai kutatóhelyeken, mindenekelőtt a PPKE-n folyik. A vatikáni kutatások rendszerint egyénileg, vagy kisebb egységekben történnek. Fennállása történetében most először a Fraknói Kutatócsoport közös római kutatóutat szervezett az Örök Városba, 2023. május 29. és június 4. között. A levéltári expedíciónak tagja volt Szovák Kornél, a Moravcsik Intézet Igazgatója, aki a CVH szerkesztőbizottságának titkáraként vezető tagja a csapatnak. Az infrastrukturális hátteret a felújított Szent István Ház szolgáltatta. Május 31-én, szerda délelőtt a Kutatócsoport tagjai udvariassági látogatást tettek a Vatikáni Apostoli Levéltár püspök-prefektusánál. Mons. Sergio Pagano már a CVH indulásától fogva támogatója a Fraknói Kutatócsoport munkájának, 2015-ben Budapesten, 2022-ben Rómában prezentálta és méltatta eredményeit.

    Az egy hetes kutatóút során a Kutatócsoport tagjai szerteágazó levéltári kutatásokat folytattak. Időrendben haladva Fedeles Tamás, a kutatócsoport tudományos tanácsadója és társvezetője a 2016-ban megkezdett kutatásait folytatva a 14. századi pápai adószedők tevékenységével kapcsolatban végzett forrásfeltáró munkát. Ezúttal a francia származású Helias de Vodronio kamarai klerikus, a német egyháztartományok, valamint a Cseh, a Magyar, a Lengyel, a Dán és a Svéd Királyság területére 1372-ben kinevezett apostoli nuncius kollektori működésére vonatkozó adatokat gyűjtötte a Registra Vaticana sorozat köteteiből.

    Szovák Kornél folytatta VI. Sándor supplicatiós regisztrumainak átnézését, melyet 2010-ben Dreska Gáborral együtt kezdtek meg. Emellett a Vatikáni regisztrumok közül V. Márton pontifikátusának idejét vizgálta.

    Nemes Gábor szintén a korábbi kutatásait folytatta. A Vatikáni Apostoli Levéltárban bréveregisztrumokat (Dataria Apostolica, Brevia Lateranensia; Arm. XXXIX.), és bréve fogalmazványokat (minute, Arm. XL.) nézett át. Az Archivio Storico Capitolinóban pedig a tavaly megkezdett munka nyomán a közjegyzői levéltár (Archivio Notarile Generale Urbano) 16. századi regisztrumköteteit (Sezione LXVI., Libri Instrumentorum) nézte át az 1509 és 1511 évekről.

    Kanász Viktor a Kutatócsoport érkezését megelőző három hétben is a Vatikáni Apostoli Levéltában és az Apostoli Könyvtárban kutatott, amely során elsősorban az I. Ferdinánd mellé rendelt szentszéki nunciusok levelezését vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy a patinás Nuntiaturberichte aus Deutschland-sorozat vonatkozó köteteiből sok fontos magyar vonatkozású adat kimaradt, vagy csak rövid regeszta formájában került közlésre. Emellett több, máig publikálatlan nunciusi levelet talált. Ezenkívül a korabeli velencei nunciatúra magyar vonatkozású híreit is összegyűjtötte, amelyek fontos adalékokkal szolgálnak az 1540-60-as évek magyarországi egyház- és hadtörténetéhez, illetve az oszmán-ellenes küzdelmek korabeli megítéléséhez.

    Kruppa Tamás a Vatikáni Levéltár Fondo Borghese gyűjteményében folytatott kutatásokat, amelynek témája a magyarok jelenléte II. Rudolf prágai udvarában volt. A témához nunciusi jelentéseket, ezen belül főleg Filippo Spinelli prágai pápai nuncius jelentéseit nézte át az 1599-1601 közötti időszakból. A kötetekben a már említett jelentések mellett a nuncius által beküldött egyéb iratok is megtalálhatók, amelyek azt a célt szolgálták, hogy háttéranyagként felhasználva megkönnyítsék a szentszéki döntéshozók tájékozódását és döntéseit. A kutatás eredményeként elmondható, hogy bár kiépített intézményi hálózattal, reprezentációval a magyarok Prágában nem rendelkeztek, a török háború miatt igen sok hír szólt róluk, illetve erdélyi viszonylatban több követség jelenléte is jól dokumentálható II. Rudolf udvarában.

    Tusor Péter elsősorban a Processus Consistoriales Episcoporum ex Regnis Sacrae Coronae Hungariae I. (1605–1665), valamint a Series Episcoporum Regni Hungariae ex archivis Hungariae et Vaticanis compilata (1605–1665) c. munkáihoz végzett pótkutatásokat a vatikáni levéltárban egy 27 éve kezdett részprojekt első felének befejezéséhez. A konzultált archivisztikai egységek: AAV P. Cons., vol. 21. 23. 40; P. Dat. 4. 23; P. Vienna n. 21. 24. 44; AAV Act. Misc., vol. 97–98. Kiegészítette továbbá az idén márciusban kezdett levéltári vizsgálatát, amely az árpási oltárkép keletkezésének politikai kontextusára irányul. A konzultált kötetek: AAV Segr. Stato. Germnia, vol. 184 és 34; Vescovi e prelati, 36. 64. 67. Megjegyzendő, hogy a vatikáni levéltár kutatási szabályzata szerint egy nap csupán három levéltári egység kérhető ki. Az emiatt fennmaradó munkaidőben szokás szerint kiegészítő könyvészeti anyaggyűjtést folyatatott az apostoli könyvtárban.

    Oláh Róbert első vatikáni kutatása során a bécsi nunciatúra 18. századi levelezését kutatta püspöki ágensekről szóló utalásokat keresve. Emellett szintén a bécsi nunciatúrai anyag 18. századi kánoni kivizsgálásait kutatta, amiben vizsgálat alatt álló, vagy tanúskodó győri kanonokok életrajzi adatait gyűjtötte készülő győri székeskáptalani proszopográfiai adatbázisához.

    Rétfalvi Balázs a Vatikáni Apostoli Levéltárban végzett egy munkahetes kutatása során nyolc szombathelyi püspök, 1777 és 1901 közötti  kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvét tanulmányozta a Konzisztoriális Kongregáció levéltárának Processus Consistoriales sorozatában. A bécsi apostoli nunciatúrán lefolytatott processusok fontos adatokat őriztek meg a szombathelyi püspökök személyére, továbbá a püspöki székváros és az egyházmegye történetére vonatkozóan. Emellett a római és a párizsi nunciatúra levéltárának 1939 utáni magyar vonatkozású iratait tekintette át.

    Sági György a pápai Államtitkárság Történeti Levéltárában és a Vatikáni Apostoli Levéltárban egyaránt végzett kutatásokat. Előbbiben az Apostoli Szentszék és a magyarországi zsidó közösség soá alatti (1944–1945) vonatkozásait tekintette át, pontosítva jegyzeteit. Ebből a tervei szerint monografikus forráskiadványt szeretne majd összeállítani, ami a CVH köteteként jelenhetne majd meg. Ezen kívül készülő disszertációjához gyűjtött még további kiegészítő forrásokat Grősz József érsek működését vizsgálva. A másik archívumban pedig az 1945 utáni bécsi nunciatúrai anyag fasciculusaiban folytatott vizsgálatot, kiemelten ezúttal a Mindszenty Józseffel összefüggésben lévő iratokat tekintve át az 1940-es, 1950-es évek fordulóján; egyúttal pedig Giovanni Dellepiane bécsi internuncius, majd nuncius a magyarországi egyházi helyzetről írt korabeli feljegyzéseit és jelentéseit.

    A Fraknói Kutatócsoport vatikáni levéltári kutatási rezidense, Nagy Katalin, a kutatócsoport munkáját segítette, többek között annak szervezésében és előkészítésében.

    A levéltári kutatás mellett Rómában tartotta meg a Kutatócsoport a következő akadémiai évet megtervező konzisztóriumát. Tusor Péter, Szovák Kornél, Kruppa Tamás, Kanász Viktor és Sági György a Vatikáni Rádiónak adott interjút a Kutatócsoport legújabb kiadványai kapcsán. Ezek a későbbiekben kerülnek adásba. Emellett Kanász Viktor a Mária Rádió hallgatói számára mutatta be, hogyan viszi tovább a Kutatócsoport Fraknói Vilmos szellemi örökségét (az interjú itt hallgatható meg). A vatikáni és más római könyvtárak számára a legújabb kutatócsoporti kiadványokat a két évtizedes gyakorlat szerint Tusor Péter juttatta el.

    Végezetül a szentszéki gyűjtemények hétvégi zárvatartása alatt a Kutatócsoport tagjai az egykori Pápai Állam területén tettek két autóval tanulmányi kirándulást, amely során felkeresték a farfai bencés apátságot, valamint Rieti, Spoleto és Trevi városokat és templomjait. Trevit kifejezetten amiatt, mert püspöki titulusát annak a Központi Szemináriumnak a rektora viseli idén februártól, ahol a Kutatócsoport budapesti székhelye található. 

    A vatikáni levéltári kutatótermekben nem megengedett – és egyébként sem ildomos az ilyesfajta – fényképezés. Magáról a kutatásról az iménti beszámolókon túl majd a publikált eredmények tanúskodnak. Minden másról pedig az alábbi galériában található fényképek adnak számot.

    3364
  • 2023. június 9.

    A 94. Ünnepi Könyvhét keretében mutatták be 2023. június 8-án a sárvári vár díszermében Bilkei Irén Hermelines subák, vízjeles papírok és a szelídített szarvas. Hétköznapi élet a Nyugat-Dunántúlon a 15-16. században című, a Nádasdy Kulturális Központ és a Szülőföld Könyvkiadó közös gondozásában megjelent könyvét.

    A vendégeket a Nádasdy Kulturális Központ vezetője, Takács Zoltán Bálint és Máhr Tivadar alpolgármester köszöntötte. A kötetet a Fraknói Kutatócsoport tudományos munkatársa, a régió késő középkori és kora újkori történetével is foglalkozó Viktor Kanász mutatta be. Ennek során kiemelte, hogy a kötet célja az írott (okleveles), a régészeti, valamint a képi források segítségével rekonstuálni, hogyan éltek a 15-16. században Vas, valamint Zala vármegyében, elsősorban a Nádasdyak és a Kanizsaiak udvarában, birtokain, valamint szomszédságában. Ehhez Bilkei Irén egy fontos forráskorpuszra, az általa már évtizedek óta kutatott zalavári és kapornaki konventek Mohács utáni hiteleshelyi okleveleire támaszkodott.

    A Nádasdyak hagyatéka sorozat 2. kötete egyes fejezeteinek ismertetését követően Kanász Viktor reményét fejezte ki, hogy a most napvilágot látott munka felhívja majd arra is a figyelmet, hogy a Kanizsai, valamint a Nádasdy család - különösen Nádasdy Tamás - történetének megírása a mai napig várat magára.

    3366
  • 2023. július 1.

    A Fraknói Kutatócsoport római kutatóútja alkalmával Tusor Péter, Szovák Kornél és Kanász Viktor adott interjút a Vatikáni Rádiónak. Ennek keretében Vértesaljai László atyával elsősorban a kurrens vatikáni kutatásokról, valamint a CVH I/21-es kötetéről, a Szovák Kornélnak dedikált Magyarország és a római Szentszék III.-ról beszélgettek.

     

    3365
  • 2023. augusztus 7.

    2023. augusztus 3–5. között Kalocsa adott otthont a IX. Fraknói Nyári Akadémiának. A három napos egyháztörténeti konferencia öt szekciójában összesen tizenhat előadás hangzott el. Az új kutatási eredmények ismertetése idén három helyszínen zajlott. Szervezője az ELKH-PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, az ELKH Moravcsik Gyula Intézet és ezúttal a PPKE BTK volt. A három napos esemény együttműködő partnerei az idei évben az ELKH–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport, PPKE BTK Kubinyi András Történész Műhely és Viski Károly Múzeum voltak. Az idei konferencia az elmúlt évekhez hasonlóan a kurrens kutatási eredmények interpretálása mellett a közösségépítést is szolgálta.

    Az akadémia résztvevői augusztus 3-án érseki szentmisén vettek részt, amelyet Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek celebrált. Homíliájában a főpásztor arra biztatta a Fraknói Akadémia résztvevőit, hogy a történelemi hitelesség jegyében a teljes igazság feltárásán fáradozzanak. Ezt követően a Viski Károly Múzeumban gyűltek össze az egyháztörténelem iránt érdeklődő kutatók és hallgatók. A megnyitón a PPKE BTK dékánja, Birher Nándor, valamint az Akadémia alapító kurátora, Tusor Péter köszöntötte a megjelenteteket. Dékán úr expozéjában méltatta a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport eddigi munkásságát, a rendezvény jelentőségét a katolikus egyetem életében, és a PPKE ITK új képzéseit említve felhívta figyelmet a mesterséges intelligencia esetleges hasznosításai lehetőségeire a történeti kutatásban. Tusor Péter beszédében az Fraknói Akadémia küldetéséről, Pázmányos közösségteremtő feladatáról, illetve mind markánsabb tudományos jellegéről szólt, amennyiben a tavalyi piliscsabai tanácskozás tanulmányai már külön kötetben láttak napvilágot (Collectanea Vaticana Hungariae I/21).

    Az első szekciót Szovák Kornél, az ELKH Moravcsik Gyula Intézet igazgatója, az Akadémia egyik kurátora vezette. Az első előadó, Nemes Gábor előadásában kitért arra, hogy a Vatikáni Apostoli Levéltár mellett számos olyan római archívum van, amely a pápai-magyar kapcsolatok történeti kutatását előmozdító forrásokat őriz. Ilyen az Archivio Storico Capitolinóban lévő közjegyzői levéltár (Archivio Notarile Generale Urbano) is, ami eddig elkerülte a magyar kutatók figyelmét. Az itt lévő végrendeleti kötetek egyike rejti Osgyáni Bakos György esztergomi kanonok végrendeletét. Az 1508. decemberében kelt testamentum értékes adalékokat szolgáltat a középkori egyházi középréteg anyagi kultúrájáról és kapcsolatrendszeréről, valamint a római magyar jelenlétről.

    Fedeles Tamás (PTE tanszékvezető egyetemi tanár, Fraknói Kutatócsoport tudományos tanácsadó) előadása címének a „A herceg és az érsek. Egy konfliktus a kalocsa-bácsi egyházmegyében a középkor alkonyán.” címet választotta. Előadásában az 1490-es évek hatalmi harcainak szövevényes hátterét vázolta fel Váradi Péter kalocsa-bácsi érsek (†1501) és Újlaki Lőrinc boszniai herceg (†1524) érdekellentéteinek bemutatásán keresztül. A két elkelő társaihoz hasonlóan a Mátyás halálát követő trónharcok idején egyaránt saját érdekeik mentén lavírozott. Az első hónapokban azonos politikai platformokra helyezkedtek, majd útjaik elváltak. A diplomácia világában otthonosabban mozgó érsek megfontoltan végül Jagelló II. Ulászló táborához csatlakozott, s a magyar egyház rangidős vezetőjeként az uralkodó egyik fontos támaszává vált. Újlaki Lőrinc a bölcsebb főpappal szemben nem hódolt be Ulászló királynak, hovatovább központi szerepet játszott a király ellenzékének megszervezésében. Szövetségeseivel együtt azonban rosszul mérte fel a helyzetet. Az 1494/95 folyamán ellenük vezetett királyi büntetőhadjárattal, valamint a birtokai ideiglenes elkobzásával az uralkodó mindenki számára világossá tette, hogy az ellene szervezkedőket bármi áron térdre kényszeríti. A hadjáratot követően az érsek és a herceg kapcsolata konszolidálódott, ugyanis Váradi több alkalommal is közbenjárt Ulászló királynál a herceg birtokainak visszaszerzése érdekében. 1498-ban végül Újlaki Lőrinc visszakapta a királytól ideiglenesen elkobzott javait, majd hamarosan (1499) meghívást kapott a királyi tanácsi ülésekre. Bosznia politikailag rehabilitált hercege életének hátralévő negyedszázadában fontos támasza volt a Jagelló dinasztiának.

    A szekció utolsó előadója, Forgó András előadása a 18. század első felének két jelentős főpap életútját hasonlította össze. Egyrészt arra kereste a választ, hogy milyen okokra vezethetők vissza a karrierutak hasonlóságai. Csáky Imre és Esterházy Imre felemelkedése mennyiben volt egyedi jelenség, és milyen mértékben tükrözte vissza a korban megfigyelhető karriermintázatokat? Másrészt azt a kérdést vizsgálta, mivel magyarázható az, a kortársak számára is váratlan esemény, hogy 1725-ben nem Csáky Imre bíboros-érsek, hanem Esterházy püspök nyerte el a prímási széket.

    A második szekciót Tusor Péter PPKE BTK kinevezett egyetemi tanára, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport vezetője vezette. Az első előadó Mons. Tóth Tamás volt, aki a püspöki, illetve érseki kinevezések kánoni, információs eljárásának (processus informativus, más néven processus inquisitionis vagy processus canonicus), az úgynevezett. püspöki processzusoknak az anyagaira, az egyháztörténet eddig kevéssé kutatott, értékes forrásaira hívta fel a figyelmet, amit egy 18. századi érsek példáján szemléltetett is. Csáky Miklós esetében három alkalommal folytattak le kánoni vizsgálatokat: 1737-ben, amikor (nagy)váradi püspök (1737–1747) lett, majd 1747-ben, amikor kalocsa-bácsi érsekké (1747–1751), illetve 1751-ben, amikor esztergomi érsekké (1751–1757) nevezte ki az uralkodó. A Vatikáni Apostoli Levéltárban rá vonatkozóan két helyen találhatók anyagok, a Konzisztoriális Kongregáció és a bécsi Apostoli Nunciatúra levéltári fondjaiban. A tanúvallomások, illetve a processzusokhoz tartozó csatolmányok értékes proszopográfiai források, amelyek kiegészítik, illetve pontosítják a főpap eddigi életrajzi adatait. 

    Lakatos Adél Császka György kalocsai érsek elfeledett műgyűjteménye című előadása az érsek eddig kevéssé ismert tevékenységét volt hivatott ismertetni. A gyakran a „művészetek barátjaként, bőkezű mecénásaként” emlegetett Császka György érsek kortársai által is elismert, gazdag műgyűjteménnyel rendelkezett. Ez a gyűjtemény azonban napjainkban egyáltalán nem ismert. Nem említi a szakirodalom és nem került a művészettörténeti-művelődéstörténeti kutatások látókörébe. Mindennek oka, hogy az érsek halála után 1905-ben gyűjteményét elárverezték. Töredékét napjainkban is Kalocsán őrzik, néhány darabja hazai közgyűjteményekbe került. Jelentős része azonban szétszóródott a nagyvilágban. A rendelkezésünkre álló írott és vizuális források alapján a Császka-gyűjtemény ugyanakkor jól rekonstruálható.

    A szekció utolsó előadója a házigazda, a Viski Károly Múzeum igazgatója, Romsics Imre volt, aki a Kalocsa környéki szállások szakrális kisemlékeinek a bemutatására vállalkozott. Ennek során ismertette a térségben fellelhető keresztek, szobrok, kápolnák és kálváriák történetét.

    Az augusztus 4-i harmadik ülésszakon, a Nagyasszonyunk Katolikus Intézményben négy előadás hangzott el, melyeket az Akadémia igazgatója, Kanász Viktor moderált.

    Elsőként Mihalik Béla "A kalocsai jezsuiták a Tanácsköztársaság idején" című előadása következett. Mihalik Csávossy Elemér SJ (1883–1972) visszaemlékezései, a Jezsuita Levéltárban fennmaradt iratok és a rendházi Litterae Annuae alapján rekonstruálta az 1919-es eseményeket. Csávossy a visszaemlékezéseit négy évtizeddel később 1962-ben írta meg Pannonhalmán, és elsősorban azokat az eseményekre reflektált, amelyek személyéhez szorosan kapcsolódtak. Így az 1919. május 1-jén tartott beszédéről és a proletárdiktatúra elleni dunamelléki felkelés leverését követő megtorlásokról írt legtöbbet. Bár a jezsuita gimnázium internátusának prefektusa volt, az intézmények államosításáról csak röviden számolt be, ez a folyamat azonban más forrásokból jól rekonstruálható. Csávossy és az ekkor szintén Kalocsán működő Tüll Alajos harminc évvel később a Rákosi-diktatúra éveiben álltak a magyar jezsuita provincia élén, így az 1919-es Tanácsköztársaság miatt már tapasztalattal bírtak a kommunista rendszer egyházellenes politikájáról.

    Őt követően Csibi Norbert Zichy Gyula érsek beszédeit vette górcső alá. Előadásában az 1920-as, 1930-as években elhangzott böjti beszédeit mutatja be, azt vizsgálva, hogy a főpásztor miként reflektált kora krízishelyzeteire, válságérzeteire, a fontosabb hazai és nemzetközi folyamatokra. A beszédek (a nagyböjti bűnbánatra ösztönzési cél miatt is) gyakran tértek ki a kor szociális és erkölcsi problémáira, és igyekeztek útmutatást adni a híveknek ezek megoldása érdekében. Kitért a beszédek szóhasználatára, megfogalmazásaira, valamint a beszédekből vett idézetek segítségével bepillantást engedett az érsek gondolatvilágába.

    A következő előadó, az Akadémia pro hac vice igazgatója, Sági György Glattfelder Gyula és Grősz József kinevezése a kalocsai érseki székbe (1942/1943)” címmel megtartott előadásában áttekintést adott a gróf Zichy Gyula halálával 1942-ben megüresedett érseki szék betöltése körül kibontakozó nehézségekbe. Az előadó röviden vázolta Glattfelder csanádi megyéspüspöknek még székfoglalást megelőzően egészségügyi okokból történő lemondását, az ad personam érseki cím Szentszék általi részére történő adományozását. Angelo Rotta apostoli nunciusnak Rómával történő levélváltásainak lényegi, a széküresedés megszüntetésére irányuló, a két legesélyesebb jelöltről (Czapik Gyula, Grősz József) szóló beszámolóit is bemutatta Sági a hallgatóság számára. Az előadás – melynek kalocsai, szegedi, szombathelyi és vatikáni források adták alapját – egyaránt kitért Grősz kalocsai megérkezésére és székfoglalására is.

    Végül Grősz korszakának egy későbbi szakaszát vizsgálva Lakatos Andor mutatta be Gombos Károly és társai meghurcolásának kevésbé ismert históriáját. A Grősz-per egyik fontos mellékpere volt 1951 augusztusában Gombos Károly és társai pere, melynek vádlottai között az érseki aula vezető munkatársai szerepeltek. Az előadó kiemelte, hogy bár a per célja a "farizeus" papság leleplezése volt, de az érintett személyek további sorsának, életútjának egészét figyelembe véve a források alkalmat adnak egy mélyebb vizsgálatra is, melyben a koncepciós per idézőjeles "leleplezései" mögötti emberi érzések, sorsok, változások állnak a középpontban. Az előadásban öt elítélt egyházmegyés pap sorsát követhettük nyomon, a vádak közül pedig a főgyeházmegye szempontjából jelentős "Kalocsai Kódex" és más ősnyomtatványok eladásának ügye is kiemelt figyelmet kapott.

    Az idei Akadémia a személyes (megélt) történelem ismertetésére is alkalmat teremtett. Dr. Bábel Balázs érsek váci egyházmegyés papi életútján keresztül ismerhette meg a hallgatóság az államszocializmus „egyházpolitikáját”, a represszió és az ellenállás változatos és tanúságteli eseményeit. Érsek úr felidézte gyerekkora emlékeit, a gyóni plébános megveretését 1956-ot követően, kapcsolatát Tabódy Istvánnal, a kecskeméti piarista éveket, különösen osztályfőnöke, Dobos Jenő hatását. Az egri, központi szemináriumi évek, a kápláni állomáshelyek (Valkó, Tóalmás, Tápiószecső, Bp-Pacsirtatelep)  eseményeinek, tapasztalatainak megosztása egy mára már letűnt korszakot tártak a hallgatóság elé. Külön kiemelendő a beavatás a Regnum Marianum közösség illegális szervezkedési titkaiba, valamint a személyesen ismert főpapok: Brezanóczy Pál, Kovács Vince és a szentelő Endrey Mihály alakjának megidézése. A pódiumbeszélgetés, melynek moderátora Tusor Péter volt, teljes egészében megtekinthető lesz a Fraknói Kutatócsoport Youtube-csatornáján.

    Augusztus 5-én a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban öt előadást hallgathatott meg a végsőkig kitartó résztvevők. Sarbak Gábor a Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, bevezető előadásában röviden vázolta, hogy a 19. század végén felvetődött gondolat a liturgikus kódexek összegyűjtésére az akkori Magyarország területén, hogyan és milyen mértékben is érett meg az 1970-es évekre. Radó Polikárp OSB, Mezey László és a Csapodi házaspár munkássága mellett Szelestei Nagy László szerepét emelte ki, aki az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként az egyházi könyvtárak referenseként bejárta a gyűjteményeket és megtette az első (máig nagyon hasznos és értékes) lépéseket az egyházi gyűjteményekben őrzött, addig a honi és a nemzetközi kutatás számára jobbára ismeretlen középkori kódexállomány katalógusa irányába. A kutatócsoport tagjai jelenleg a kalocsai kódexkatalóguson dolgoznak, munkájuk legfrissebb eredményeit mutatták be az Akadémia hallgatóságának.

    Kisdi Klára a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár egyik büszkesége legrégibb kézirata, a Fulgentius-kódex néven emlegetett, Ms 383 jelzetű kötet ismertette előadásában. A 95 pergamenlevélből álló kódex egy 11–12. századi írással írott latin nyelvű teológiai traktátust tartalmaz, amelynek a végére egy 13/14. századi kéz egy német nyelvű verset írt bele. A kódexet Kollonicz László érsek vásárolhatta monasztikus könyvtárak aukcióin, és hozta magával Kalocsára Nagyváradról, ahol korábban püspök volt. A kalocsai könyvtár korábbi katalógusai és a német vers kiadói egyaránt Szent Ágostonnak, majd a ruspei Fulgentiusnak tulajdonították a „De fide et spe” kezdetű traktátust, mert annak első szavairól Augustinus De Fide ad Petrum című írására asszociáltak. A mű valódi szerzője azonban más: a kézirat első részében Szentviktori Hugó Summa sententiaruma olvasható, majd ezt követi egy értekezés Pseudo-Bernáttól, a De statu virtutum. A német hóráséneket (Lied von den sieben Tagzeiten) szintén tévesen tulajdonították az ún. Salzburgi szerzetesnek: ez egy ismeretlen szerzőtől származó, de annál értékesebb, korai német nyelvemlék.

    Hende Fanni az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársa, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár egyik breviáriumát ismertette, amely a 14. században másolt két kötetes zsolozsmáskönyv volt. Ezt a két kötetes kódexet a 15. század második felében felvágták és a szentek ünnepeit tartalmazó leveleit összeillesztve szerkesztették újra egykötetes kézirattá. Az egykori két kötet a bécsi St. Jakob auf der Hülben ágostonos kanonissza kolostor tulajdona volt, és a Bécs környéki liturgikus gyakorlatot és az ágostonos hagyományt követte. Az újraszerkesztéskor viszont a passaui egyházmegye rítusához igazították a kódex tartalmát. Az előadó az átszerkesztés árulkodó nyomait, az ez alapján rekonstruált munkafolyamatot és az ezek mögött álló liturgikus változtatásokat mutatta be.

    Zsupán Edina Egy kódex Vitéz János scriptoriumából. A Trójai történet (Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár, Ms 311) című előadása kitért arra, hogy a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár Zredani Vitéz János egykori gyűjteményéből is őriz egy kódexet, amely Guido da Columna Trójai történetét tartalmazza. Az előadásban a kódexszel kapcsolatos új eredményeit ismertette. A másoló azonosítása révén a kódexet elhelyezte a Vitéz környezetében, esztergomi érseksége idején (1465–1472) zajló kódexprodukció darabjai között. Egyben azonosította a kódex szöveggondozóját Kálmáncsehi Domonkos személyében, felismerve saját kezű bejegyzéseit és javításait a margókon. Kálmáncsehi a Mátyás-kor egyik legjelentősebb főpapja volt, akinek bár egyházi és politikai karrierjét ismerte e kutatás, műveltségéről, szellemi formálódásáról semmiféle tudomása nem volt. A kalocsai kódexben betöltött szöveggondozói szerepe azt mutatja, hogy a későbbi székesfehérvári nagyprépost tagja volt Vitéz János szellemi műhelyének az 1460-as évek végén. Így magyarázatot nyer a reneszánsz könyvkultúra iránti erőteljes vonzalma is, amely a budai királyi mestereknél megrendelt díszkódexeiben öltött testet.

    Korondi Ágnes Egy közép-európai eredetű kalocsai kódex szöveghagyományozása és eszmetörténeti háttere: az Ms. 275. és társkódexei előadás abba engedett betekintést, hogy a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár Ms. 275. jelzetű papírkódexe a fol. 10r-n olvasható másolói bejegyzés szerint legalább részben 1466-ban készült. A kódex utolsó levelének possessor bejegyzése arról tanúskodik, hogy a kézirat 15. század végi tulajdonosa a bécsi egyetemen dékáni, rektori és kancellári pozíciót is betöltő, humanista érdeklődésű Briccius de Cilia (Cillei Bereck) volt, akinek könyvtárából több más kódex és ősnyomtatvány is fennmaradt. Az Ms. 275. 15. századi levélszámozása arra utal, hogy a foliálás idején a kódex jóval terjedelmesebb lehetett. A különböző kezek által másolt, tematikusan is különböző részekből felépülő egykori kolligátum két további darabját, az Ms. 274.-et és az Ms. 499.-et is a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár őrzi; utóbbival volt egybekötve a 1950-es évekig a késő középkori összeállítás első darabját képező ritka ősnyomtatvány is, amelyet azonban 1951 és 1954 között kitéptek a 18. századi aranyozott bőrkötésből, amelybe már a Patachich-könyvtárban kötötték a két Szent Ágostonnak tulajdonított művet. Az előadás a három kézirat kodikológiai ismérvei és a provenienciájukról rendelkezésünkre álló adatok alapján próbálta meg rekonstruálni Cillei Bereck egykori kolligátumát és annak történetét.

    A szakmai-és kulturális programok mellett idén is lehetőség nyílt a tudományos-szakmai diskurzusokra a katolikus egyetem tanárai, jelenlegi és volt hallgatói, illetve más egyetemekről érkezett résztvevők között, ezáltal is erősítve a hazai egyháztörténeti kutatások jelenét és jövőjét. A háromnapos rendezvényre Szovák Kornél kurátori záróbeszéde tett pontot. A Moravcsik Intézet igazgatója kifejtette: a Fraknói Nyári Akadémia az elmúlt években bizonyította, hogy nem csupán egy egyszeri kezdeményezés volt annak megalapítása, hanem egy időtálló hagyományteremtés.

    Az akadémia aktái a PPKE BTK támogatásával jelennek meg jövőre.

     

    Szöveg: Kiss Balázs

    Fotó: Oláh Róbert és Kanász Viktor

    (A videók feltöltése folyamatban.)

    PROGRAM

    További képek

    Kalocsa Bónusz

    3250
  • 2023. augusztus 13.

    2023. augusztus 12-én tartották az eszteregnyei Nagyboldogasszony-templom felszentelését. A liturgiát Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök vezette, majd a délután folyamán Heiter Gottfried atya meghívásának eleget téve a Kutatócsoport tudományos munkatársa, Kanász Viktor tartott előadást a templom egy korábbi, 1936-os felszenteléséről. Előadása során egy eddig magánkézben lévő, a kutatás számára teljesen ismeretlen iratanyag alapján mutatta be az eseményeket. Ennek során ismertette az 1936. augusztus 15-én a felszentelést végző Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi apátplébános tevékenységét, valamint a felhasznált iratanyagban található, eleddig ismeretlen Mindszenty-leveleket. Előadásában külön kitért a templom renoválásának menetére, valamint a Szánthó Géza által festett új oltárkép megszületésének körülményeire.

    Az előadás írott változata jövőre tanulmány formájában is napvilágot lát.

    3355
  • 2023. szeptember 2.

    Kruppa Tamás az általa kiadott Forgách Ferenc okmánytárról (CVH II/9) adott interjút a Vatikáni Rádiónak. Ennek keretében Vértesaljai László atyával a forráskiadvány kapcsán egykori esztergomi érsek személyéről, történelmi szerepéről, valamint a magyar katolicizmusban betöltött szerepéről beszélgettek.

    3100
  • 2023. szeptember 5.

    A 2023. szeptember 1-jei hatállyal előléptetett egyetemi tanárok kinevező iratait szeptember 5-én délelőtt nyújtotta át az államfő a budavári Sándor-palotában. A 123 új professzor közül heten a Pázmányról – négyen a bölcsészkarról – érkeztek az elnöki rezidenciára, sorukban a Fraknói Kutatócsoport alapító vezetője, Tusor Péter.

    3112
  • 2023. szeptember 13.

    2023. szeptember 12-én a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központban Tusor Péter tartotta az 5. Fraknói Műhelyelőadást,  "Az árpási oltárkép alternatív olvasata" címmel. Az alkalmon adott hírt először részletesebben a 17. századi magyar történelem és művészettörténet különleges és rejtélyes alkotására vonatkozó kutatásairól. Az előadás  apropójául szolgált, hogy előtte nyitották meg ugyanott a "Salve Regina. Szűz Mária a Megváltás művében" című egyházművészeti kiállítást. A tárlaton kiállított műtárgyak sorában hosszú szünet után ismét megtekinthető a 18. század közepétől 2000-ig Mórichidán, illetve Árpáson őrzött oltárkép is. A kiállítást – melyet Veres András győri megyéspüspök, a PPKE nagykancellárja nyitott meg – a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ vezetője, egyúttal pedig a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, Nemes Gábor rendezte. A megnyitón elmondott beszéde itt olvasható.

    Meghívó, Köszöntő tábla, Plakát

    3356
  • 2023. szeptember 20.

    2023. szeptember 19-én a Személyes történelem sorozat keretében tartott Tusor Péter elődást Egy híres-neves festmény a Wesselényi-féle szervezkedés korából (Történeti elemzés) címmel a Pécsi Tudományegyetem bölcsészeti karán. A tágabb időkeretű egyetemi kurzuson részben összefoglalta, részben pedig folytatta, kiegészítette és árnyalta az egy héttel korábban Győrben elmondottakat. Mind a győri, mind pedig a pécsi előadás előzetes híradás a témában írt történeti monográfia eredményeiről. Publikálása a CVH II/12. köteteként 2024. júliusban várható.

    3146
  • 2023. szeptember 27.

    A Cseh Akadémia Történeti Intézete több intézmény együttműködésében tudományos tanácskozást szervezett Prágában 2023. szeptember 26-27. között Die Diplomaten am Hofe von Kaiser Rudolf II. in Prag: diplomatischer Raum/diplomatische Räume und Topografie(n) einer mitteleuropäischen Metropole in der Frühen Neuzeit címmel, amelynek az az Akadémia konferencia központja adott helyet. A rendezvényen cseh, német, olasz és spanyol kutatók német és angol nyelven tartottak előadást. A konferencián a kutatócsoport képviseletében Kruppa Tamás tudományos főmunkatárs tartott előadást Die Ungarn/Die Magyaren und die Prager Nuntiatur címmel.

    Program

    3336
  • 2023. október 2.

    2023. szeptember 30-án a szepetneki Szent Őrangyalok plébánia búcsúja alkalmából a Kutatócsoport két munkatársa, Rétfalvi Balázs és Kanász Viktor tartott előadást.

    Heiter Róbert Gottfried plébános és Batthyány Boldizsár köszöntője után Rétfalvi Balázs az 1772-es év európai, magyarországi, illetve szepetneki eseményeit ismertette, valamint kiemelte a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban őrzött, Szepetnekkel kapcsolatos forrásokban található információk fontosságát. Őt követően Kanász Viktor a főoltárt adományozó Batthyány József bíboros családját, életét, egyházi pályafutását, politikai és karitatív tevékenységét mutatta be, majd Nyáriné Alexa Magdolna ismertette az oltárkép történetét.

    Végül a Sárvári Vonósok koncertjét követően a Székely János szombathelyi püspök által vezetett vesperás, másnap pedig búcsúi szentmise következett.

    3337
  • 2023. október 17.

    A PPKE BTK-n működő Fraknói Kutatócsoport korlátozott lehetőségei dacára aktívan részt vesz a római tudományos életben. Aktív és kreatív kapcsolatai a vatikáni levéltár mellett több külföldi intézetre, római egyetemre kiterjednek. E közel két évtizedes kooperáció eredménye Giulio Merlani 2023 tavaszán megjelent olasz nyelvű monográfiája. A Fraknói Kutatócsoport és a Moravcsik Gyula Intézet által közösen kiadott Collectanea Vaticana Hungariae I/22. kötetének címe: “Papato e politica internazionale nel Seicento. Il nunzio Francesco Buonvisi alla corte di Leopoldo I d’Asburgo imperatore e re d’Ungheria” (Budapest–Roma 2023). Magyarul: „Pápaság és nemzetközi politika a 17. században. Francesco Buonvisi nuncius I. Lipót császár és magyar király udvarában”. A friss szemléletű, kiváló módszertant követő monográfia (letölthető itt) alapjául szolgáló doktori disszertációt szerzője, Giulio Merlani 2020. februárban védte meg a Sapienza Università di Roma professzorai előtt. (Két korábbi, az Università Pontificia Gregorianán készült értekezés publikálása a vatikáni–magyar történeti sorozatban: CVH II/2 és CVH I/6.)

    A kutatás római egyetemi eredete magyarázza, hogy miért a Sapienzán mutatták be a kötetet 2023. október 17-én délelőtt. A Sapienza tanárai, doktoranduszai és diákjai által szép számban látogatott esemény szervezője az egyetem részéről Michaela Valente, moderátor Elena Valeri professzornők voltak. A Palazzo di Lettere II. aulájában több mint másfél órán át tartó eseményt a történész doktori képzés vezetője, Alessandro Saggioro professzor nyitotta meg. A bemutató főrelátoraként Gaetano Platania, az Istituto Nazionale di Studi Romani elnöke ismertette a kötet fontosabb eredményeit. Elöljáróban aláhúzta, hogy a luccai származású pápai diplomata, Francesco Buonvisi 1678-ig végzett külpolitikai tevékenységére összpontosít, különös tekintettel a császári és királyi udvarban töltött első éveire. A nunciatúrák prizmáján keresztül, az államtitkársági iránymutatások s a kuriális  működési módszerek bemutatása révén leírást nyújt a pápaság újradefiniálása és újjászületése összetett folyamatának céljairól s hatásairól a 17. század második felében. Mindazon római törekvésekről, melyek az 1680–1690-es években Magyarország szinte teljes területének felszabadításához vezettek a másfél évszázados oszmán uralom alól. Platania professzor számos egyéb érdekes szemponttal és részlettel gazdagított előadásához, és a szerző, Giulio Merlani  felszólalásához az esemény végén élénk diszkusszió kapcsolódott a hallgatóság bevonásával.

    A bemutatón felszólalt az ünnepelt kötetet sorozatszerkesztőként gondozó Tusor Péter is. Beszéde olaszul itt, magyarul itt olvasható. A teljes esemény hangfelvétele itt található. A kötetről részletesebb leírás itt olvasható. Az esemény egyaránt különleges alkalma volt a vatikáni magyar történeti kutatásoknak és az olasz-magyar tudományos együttműködésnek.

    Meghívó

    Vaticannews

    3360
  • 2023. október 18.

    A Latinitas Hungarica sorozat keretében Tusor Péter és Nemes Gábor áprilisi előadását követően Kanász Viktor mutatta be a Girolamo Martinengo nunciatúrájához (1550-1554) kapcsolódó szentszéki források jellegét A nuncius íróasztalánál. Vatikáni források Martinengo nuncius működéséről című előadásában.

    Egy órás előadása során részletesen kitért a nunciatúra mint iratképző szerv által kiállított források jellegére: a Rómába küldött jelentésekre, Martinengo levelezésére, a nunciatúrai bíróság irataira, illetve a Fráter György meggyilkolása kapcsán indított szentszéki vizsgálat gazdag iratanyagára. Bemutatta, mely gyűjteményekben őrzik ezeket a 16. században unikálisnak számító magyar vonatkozású forrásokat, illetve milyen 16-18. századi másolatok készültek az iratokról. Végül ismertette a magyar szempontból különösen releváns Nuntiaturberichte aus Deutschland forráskiadvány-sorozat történetét és kiadási elveit, vonatkozó köteteinek magyarországi használhatóságát, illetve a kiadás során felmerülő problémákat, valamint felvázolta, milyen feladatok állnak e téren a magyar kutatók előtt.

    MEGHÍVÓ

    3363
  • 2023. október 21.

    A Fraknói Kutatócsoport és a Moravcsik Gyula Intézet által közösen kiadott Collectanea Vaticana Hungariae I/22. kötetének (Giulio Merlani: Papato e politica internazionale nel Seicento. Il nunzio Francesco Buonvisi alla corte di Leopoldo I d’Asburgo imperatore e re d’Ungheria. Budapest–Roma 2023.) római bemutatója (lásd itt) kapcsán adott interjút Tusor Péter a Vatikáni Rádióban.

     

    3357
  • 2023. október 27.

    A Fraknói Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Oláh P. Róbert október 24-én a Selye János Egyetemen, az ott működő hallgatói Történelemműhely meghívásának eleget téve tartott előadást Iskola-Hálózat-Karrier. Iskolaügy és pályakövetés a 18. századi Magyarországon címmel. Ennek során bemutatta a 17-18. századi katolikus oktatásügy magyarországi helyzetét és a korszak győri kanonokjainak iskolázottságát és karrierútjait. Másnap, október 25-én Győrben, a XXV. Győri és XI. Kisalföldi Levéltári Napon Zichy Ferenc püspök római ágenseiről és a velük folytatott levelezés kutatásáról számolt be a nagyszámú érdeklődő közönségnek Győri főpapi képviselet Rómában. Zichy Ferenc és a Polonik című előadásával.

    Plakát

    3338
  • 2023. november 7.

    Kanász Viktor a keszthelyi Balatoni Múzeumban Követek, katonák és kapitányok Kanizsáról. Hadügyi és diplomáciai források Kanizsa történetéről a vatikáni és észak-itáliai levéltárakban, valamint a Thúry György Múzeumban címmel tartott előadást a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok keretében 2023. november 7-én.

    Előadásában elsősorban Kanizsa történetének kora újkori itáliai forrásait tekintette át. Kanizsa birtoklásáért vívott véres harcokról szóló beszámolók a 16-17. században Európa-szerte a vezető hírek közé tartoztak. A kanizsai – és a magyarországi – forrásviszonyok miatt nagy a külföldi levéltárak hungarika-anyagának jelentősége. A magyar levéltárakon kívül Európa számtalan közgyűjteménye őriz a mai napig ismeretlen és kiadatlan forrásokat Canissa történetével kapcsolatban. Kanász Viktor előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Itália levéltárai és könyvtárai milyen fontos, új adatokkal gazdagíthatják – elsősorban az 1580-90-es évekre, az 1600., 1601., valamint az 1664. évi ostromokról, illetve a vár 1690. évi sikeres visszafoglalásáról – az eddigi tudásunkat. Ennek keretében mindenekelőtt a Vatikáni Apostoli Levéltárból, valamint a Pármai, Modenai és a Mantovai Állami Levéltárból származó, újonnan feltárt forrásokat mutatta be, többek közt a bécsi és a gráci szentszéki nunciusok jelentéseit, illetve a Mantovába érkező korabeli híreket, végül a Kanizsa 1601. évi ostroma során a keresztény táborból írt leveleket. Mindemellett kimelete, hogy a nagykanizsai Thúry György Múzeumban őrzött Haym-protokollumkötetek milyen kivételes betekintést engednek a korszakba.

    3359
  • 2023. november 8.

    A Preface to the Pragmatica Sanctio in the Age of the Wesselényi Movement címmel tartott előadást Tusor Péter 2023. november 8-án Egerben, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a 300. évforduló alkalmából rendezett nemzetközi konferencián.

    PLAKÁT

    EKKE

    PPT

    3358
  • 2023. november 12.

    A 22. Győri Könyvszalon keretében november 10-én mutatták be az Arrabona 61. számát a Kisfaludy Károly Könyvtárban. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Regionális Tudományos Évkönyvének kötetét Pápai Emese és Székely Zoltán mellett a szerkesztői feladatokat ellátó Nemes Gábor ismertette. Ennek során kitért az Észak-Dunántúl a török korban című tanulmánycsoportra, melynek előzményét a május 18-i Győr a nyugati kereszténység védőbástyája című konferencia jelentette. (ld. itt). A tanulmánykötetben Tusor Péter Újabb török háború Vasvár után? Antonio Pignatalli nuncius jelentései (1668–1670) című (letölthető itt), illetve Kanász Viktor Szász Móric 1552. évi magyarországi hadjárata és győri táborozása című írása (letölthető itt) is helyet kapott.

    3242
  • 2023. november 19.

    A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 2023 című rendezvényen a Fraknói Kutatócsoport tagjai külön szekcióban mutatták be az Erdéllyel kapcsolatos vatikáni kutatásaikat az Erdélyi Múzeum Egyesület meghívására november 18-án. Az EME székházában Bogdándi Zsolt elnöklete mellett tartotta meg a Kutatócsoport négy tagja az előadásaikat.

    Tusor Péter A vatikáni magyar történeti kutatások és Erdély című előadásában a Monumenta Vaticana Hungariae, a Fraknói-féle intézet, majd az azt követő intézményi interregnum időszakát tekintette át. Kiemelte a fontosabb publikációk erdélyi vonatkozásait, illetve aláhúzta, hogy a szisztematikus vatikáni anyaggyűjtést elképzelése eredetileg Batthyány Ignác erdélyi püspök nevéhez köthető. Előadása záró részében a CVH és a Fraknói Kutatócsoport fejlődését mutatta be, és emelte ki az erdélyi történelemre vonatkozó munkákat, valamint vázolta az Erdéllyel kapcsolatos kutatási perspektívákat a Vatikánban.

    Fedeles Tamás az Erdélyi klerikusok szentelése a Római Kúriában (1426–1523) című prezentációjában a vatikáni levéltár Camera Apostolica fondjában lévő Libri formatarum kötetsoroztat erdélyi egyházmegyés bejegyzéseinek szintézisét nyújtotta. Előadásában e forrásanyagot más  kútfőkkel bővítve, nemzetközi kontextusba ágyazottan, árnyalt képet vázolt fel az erdélyi klerikusok késő középkori római szenteléséről. Ráirányította a figyelmet arra, hogy a Rómától való távolság ellenére Erdély területéről közel annyian érkeztek az Örök Városba, mint a hasonló kiterjedésű, de az Örök Városhoz jóval közelebb fekvő zágrábi egyházmegyéből.

    Kanász Viktor Erdély és a szentszéki diplomácia 16. század közepi kapcsolatait a nunciusok működésén keresztül mutatta be. Ennek során kiemelte, hogy a közvélekedéssel ellentétben Róma komoly figyelmet fordított a Magyar Királyságra, valamint az I. Ferdinánd király mellé rendelt nunciusok a vallási ügyek mellett kiemelten foglalkoztak az oszmán-ellenes háborúk eseményeivel. Az 1550-es évek első felében különös jelentőséget tulajdonítottak a keleti országrész, a későbbi Erdélyi Fejedelemség sorsának, a Fráter György által vezett országegyesítési kísérletnek, illetve a váradi püspök meggyilkolásának. Előadása második felében Fráter György koronabíborossá kreálásának történetét járta körül, felvázolva I. Ferdinánd évtizedes ezirányú törekvéseit. Ennek során jelezte, hogy bár halála miatt Fráter bíborosként nem fejthetett ki semmilyen tevékenységet, mégis a 18. századig őt tekinthetjük az utolsó magyar koronabíborosnak.

    Kruppa Tamás előadása témájául az Erdélyi Fejedelemség történetének rövid, ámde sorsdöntő hatásúnak bizonyuló időszakát választotta. Felszólalásában új szempontokat érvényesítve hívta fel a figyelmet a személyiségnek az események alakításában játszott fontos szerepére, VIII. Kelemen az oszmán-ellenes szent háború érdekében kifejtett tevékenységére. Az Aldobrandini pápa jelmondatául a Marciare verso Constantinopoli-t választotta. Kruppa az új kutatási eredményeire támaszkodva hívta fel a figyelmet arra az eddig ismeretlen tényre, hogy az 1595-ben a magyarországi hadszíntérre vezényelt pápai csapatokat eredetileg teljes egészében Erdélybe akarták vezényelni. Előadásának másik fő mondanivalója az volt, hogy a tizenötéves háború kudarcai döntő mértékben járultak hozzá az Erdélyi Fejedelemség későbbi politikai doktínájának kialakulásához. Ez a doktrína meghatározóan az oszmán szövetség fenntartását célozta meg. Ez ugyanakkor ahhoz vezetett, hogy a Fejedelemség a későbbiekben távol tartotta magát az oszmán-ellenes háborúhoz való csatlakozástól. Így nem vett részt a századvégi felszabadító háborúkban, amely Erdély kikkerüléséhez vezetett az oszmán hatalmi szférából.

    Az előadások írott változatai a Certamen sorozat 12. kötetében látnak majd napvilágot.

    Pakó László (EME) fotói

    3362
  • 2023. november 28.

    Rétfalvi Balázs előadóként vett részt "A premontreiek 100 éve Gödöllőn" jubileumi konferencián. Az eseménynek november 28. és 29. között a Gödöllői Királyi Kastély adott otthont. A Fraknói Kutatócsoport külső tudományos munkatársa, egyben a szombathelyi Egyházmegyei Levéltár igazgatója Hubert Noots premontrei generális magyarországi látogatásai (1940–1942) címmel tartott előadást a kétnapos rendezvény első napján.

    3361
  • 2023. december 1.

    2023. november 24-én a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban tartották meg a Veszprémi Szemle várostörténeti folyóirat 30 éves a Veszprémi Szemle című konferenciáját és kötetbemutatóját. Az eseményen Tölgyesi József alapító főszerkesztő elnöklete mellett több történeti és régészeti előadás is elhangzott. A Kutatócsoport tudományos munkatársa, Kanász Viktor az első szekcióban prof. Solymosi László előadása előtt Veszprém és a római szentszéki diplomácia az 1550-es években címmel a Királynék Városa és az Örök Város közti kapcsolatokat ismertette. Ennek során többek közt kitért a korabeli veszprémi püspökök kinevezésére és pápai megerősítésére, bemutatta, hogyan jelent meg Veszprém 1552-es török ostromának híre Rómában, illetve felvázolta Bornemissza Pál veszprémi püspök 1553-ban Girolamo Martinengo nuncius előtt tett tanúvallomásának fontosságát. Végül konkrét példákkal illusztrálva felhívta a figyelmet arra, hogy Veszprém városának és egyházmegyéjének korabeli történetéről sok eddig nem, vagy csak alig ismert forrást őriznek az itáliai szentszéki levéltárak. Előadása írott változata a Szemle következő számában lesz olvasható.

    November 29-én a Sic Itur ad Astra Műhely szervezésében tartottak Oktatás és társadalom címmel konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szekfű Gyula Könyvtárában, ahol Kanász Viktor Elvárások és realitás: az iskolamesterek az 1770 es években a veszprémi egyházmegyében címmel tartott előadást. Ennek során ismertette, hogy az 1778-1779-es egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján az egyházmegyében az oktatást, magaviseletet és kántorkodást szem előtt tartva milyen elvárásokat fogalmaztak meg az iskolamesterekkel szemben, illetve milyen problémákkal találkoztak a vizitáció felvétele során. Külön kitért az iskolamesterek edukációjára, felvázolva, hogy a zalai, veszprémi és somogyi főesperességben hogyan alakult e társadalmi réteg iskolázottsága.

    (A veszprémi konferencia fotóit Zachár Zsolt készítette.)

     

    3339
  • 2023. december 7.

    A tavalyi pécsi alkalom után (a részleteket lásd itt) 2023. december 7-én Mohácson rendezték meg a Fraknói Kutatócsoport közreműködésével az idei Mohács500 konferenciát.

    Az első szekcióban Fedeles Tamás elnöklete mellett Nemes Gábor és Kruppa Tamás tartott előadást. Nemes Gábor a győri székeskáptalan hadi kiadásait ismertette a káptalan középkori számadáskönyvéből nyert adatok alapján 1500 és 1526 között. Ebben megállapította, hogy a győri káptalan - jóllehet az 1498. évi 20. tc. alapján nem számított bandáriumtartó birtokosok közé - 1502-től kimutathatóan rendelkezett zsoldosokkal. A káptalani zsoldosok között lovas (nehéz- és könnyűlovas egyaránt), valamint gyalogos katonák egyaránt előfordultak, amelyeknek külön kapitányuk és zászlójuk is volt. A zsold, valamint a fegyverrel, ruházattal és élelemmel történő ellátás anyagilag megterhelte a kanonokokat, a hadiadó mellett saját jövedelmeikből is kellett finanszírozni a háborús költségeket.

    Kruppa Tamás a mohácsi csatát közvetlenül megelőző pápai követjelentéseket vette górcső alá. Jóllehet ezek a források régóta ismertek, a történetírás eddig mégis kevés figyelmet szentelt rájuk. Előadásában kifejtette, hogy az 1524-1526 közötti időszak oszmán-magyar diplomáciai kapcsolatainak mai történészi narrációja hiányos és egyoldalú. Ezt az egyoldalúságot segítenek árnyalni a Kruppa által bemutatott új kutatási eredmények, amelyeknek a lényege, hogy a magyar fél a mohácsi katasztrófa előtt a béke érdekében hajlandó volt az adófizetésre is a Porta számára, és hogy erről az említett vatikáni források tanúsága szerint konkrét, bár ránk nem maradt irat is készült.

    A délutáni szekciót Kanász Viktor kezdte. Előadásában olyan eddig ismeretlen 16-17. századi, savolyai, német és angol műveket mutatott be, amelyek részletesen szólnak az 1526-os mohácsi csatáról és következményeiről. Kiemelte, hogy a csata emléke régiókon átívelő módon, felekezetektől függetlenül váltott ki Európa-szerte érdeklődést a csatát követő generációkban. Az eseményeket toposz-szerűen értelmezték, s gyakran feltűnt a fiatal király, a meggondolatlan hadvezér képe, illetve a hanyatlás-sztereotípia. Mindez jól mutatja, hogyan gondolkozott a kora újkori európai értelmiség Mohácsról és 1526-ról.

    Fedeles Tamás a II. Lajos-kori magyar főpapi kart mutatta be, a prozopográfia módszereire alapozva elemezte annak személyi összetételét. Előadásából megtudhattuk, hogy a korszak 24 püspökének többsége humanista műveltséggel rendelkezett, közülük számosan itáliai egyetemeken pallérozták elméjüket. Származásukat tekintve a köznemesek alkották a többséget, megelőzve a bárói, a polgári és a jobbágy családok sarjait. A püspökök nagyobb része pedig Bakóc Tamás és Szatmári  György, a korszak két főkancellárja köréből került ki. Ismertette továbbá egy hiánypótló egyháztörténeti kézikönyv, a késő középkori püspöklexikon (1458-1526) előkészítő munkálatait.

    A konferencián mutatták be az Elsüllyedt Mohács című tanulmánykötet is, melyben Nemes Gábor, Kruppa Tamás és Kanász Viktor írásai is helyet kaptak.

    3326
  • 2023. december 17.

    Tusor Péter “«Sotto l’Ombra di San Pietro»” Gli alunni del Collegio Germanico Ungherese provenienti dal Regno d’Ungheria tra gli anni 1750-1782 e 1844-1915” címmel tartott előadást az Istituto Nazionale di Studi Romani konferenciáján. Az  I Collegi per stranieri a Roma 1750-1915 c. nemzetközi szimpózium az előző évi, a római nemzeti kollégiumok kora újkori történetét vizsgáló tudományos tanácskozás folytatása volt.

    A konferencia szervezésében a következő intézmények vettek részt: Istituto Nazionale di Studi Romani (Roma); Centro Studi Emigrazione (Roma); Università Cattolica Péter Pázmány, Eötvös Loránd Research Network (Budapest); Università della Tuscia (Viterbo), Dipartimento di Scienze Umane, della Comunicazione e del Turismo; Università di Chieti, Dipartimento di Lettere, arti e scienze sociali; Université Laval (Québec), Département de Théologie et sciences religieuses.  

    Az előkészítést, szervezés Matteo Sanfilippo vezetésével végző tudományos bizottság (comitato scientifico) tagjai: Alessandro Boccolini (Università della Tuscia), Gaetano Platania) Istituto Studi Romani), Giovanni Pizzorusso (Università di Chieti), Philippe Roy-Lysencourt (Université Laval), Matteo Sanfilippo (Centro Studi Emigrazione), Péter Tusor (Università Cattolica Péter Pázmány di Budapest). A call for papers olasz szövege és széleskörű nemzetközi tudományos spektrumot megjelenítő résztvevők rövid ismertetése megtekinthető itt.

     Az olasz, francia és spanyol nyelven elhangzott előadások annotált tanulmány változata 2024 első negyedévében lát napvilágot a viterbói Sette Città kiadó gondozásában, a tavalyi kötethez hasonlóan a Studi di storia delle istituzioni ecclesiastiche sorozat tagjaként.

    A jelentős szakmai rendezvény programját az olasz Reppublica c. napilap is közölte.

    Az előadás ppt-je

    3288